 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Német nemzetiségűek rehabilitációjáról
|
1990. febuár 24., szombat - Rehabilitációjukat és
kártalanításukat kérik az 1944-45-ben szovjetunióbeli
kényszermunkára elhurcolt magyarországi németek, illetve azok
özvegyei, árvái. Képviselőik a Magyarországi Németek Szövetségének
szombaton a Néprajzi Múzeumban kezdődött tanácskozásán elmondták: a
magyarországi német nevű és származású magyar állampolgárok közül
60-65 ezer, zömében fiatal nőt és férfit hurcoltak el a
Szovjetunióba a II. világháború után. Többségüket rövid ideig tartó
betakarítási munkákra mozgósították, a ,,málenki robotból,, azonban
egy, öt évig tartó súlyos kényszermunka lett. Az elhurcoltak
egynegyede-harmada nem tért vissza. A hazatértek csaknem a fele a
munkatáborokban szerzett betegségek következtében csak könnyű
fizikai munkát vállalhatott, sokan nem érték meg a nyugdíjas kort
sem.
Négy évtized eltelte után az állami szervek napirendre tűzték a
jogsérelmet szenvedettek rehabilitálását. Az Országgyűlés erre
vonatkozó határozata azonban nem említi a németséget, így az 500
forintos nyugdíj-kiegészítésre vonatkozó intézkedés a jelenlegi
formában nem fogadható el - hangoztatták a tanácskozáson.
Szükségesnek tartják: az Országgyűlés tegyen meg mindent azért, hogy
az érintettek, azok özvegyei és árvái rehabilitációban és az ország
lehetőségei szerint anyagi jóvátételben részesülhessenek. (MTI)
1990. február 24., szombat 10:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|