|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Csak tarifaemeléssel - Tanácskozás a Posta átszervezéséről (1.
rész)
|
1990. június 15., péntek - A folyamatban lévő gazdasági
átalakulás még a korábbihoz képest is jelentősen tovább élezte a
távközlési infrastruktúra hazai hiányát. Napjainkra az is
bebizonyosodott, hogy a szükséges fejlesztések az úgynevezett
mozgósított erő forrásokkal - lakossági pénzek, állami támogatás,
hitel - már nem finanszírozhatók, tehát külső tőkére - a hazai
tőkehiány miatt részben külföldi tőkére - van szükség, hangoztatta
Horváth Pál, a Magyar Távközlési Vállalat képviselője egy pénteken
Budapesten rendezett tanácskozáson. Az eszmecserét a Fogyasztók
Országos Tanácsának Szolgáltatási Szakértői Bizottsága kezdeményezte
az egységes Posta szervezeti átalakulását követő helyzet, valamint a
postaforgalmi és távközlési szolgáltatások lakosságot is érintő
problémáinak megvitatására.
A Magyar Posta szervezeti átlakulásával kapcsolatban a továbbiakban rámutattak, hogy az utóbbi egy-két évtizedben, a távközlési technológia robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan a posták szervezete is világszerte átalakult. 1992-re egész Nyugat-Európában befejeződik a postaforgalmi és távközlési szolgáltatások szervezetének teljes gazdasági különválasztása. Részben a nemzetközi tapasztalatok hasznosításaként, részben a hazai fejlődés hatására hazánkban is önálló vállalattá szerveződött a posta három fő ágazata: ez év január elején magalakult a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat. Közülük a Magyar Távközlési Vállalat egyelőre államigazgatási irányítás alatt áll, de a terv szerint később részvénytársasággá alakul. A részvények eladásából származó pénz ugyanis nélkülözhetetlen a további fejlesztésekhez.
Az utóbbiakról szólva hangsúlyozták: a szervezeti átlakulástól csodák, a felhalmozódott gondok látványosan gyors megoldása természetesen nem várható, mind a lakossági, mind pedig a közületi igények csak hosszabb idő, mintegy 10 év alatt elégíthetők ki. Mivel a jó minőségű, korszerű távközlés hiánya egyik alapvető akadálya a magyar gazdaság hatékony fejlődésének, ezért a kezdeti időszakban a gazdasági szféra igényeinek elsőbbsége lesz. (folyt.köv)
1990. június 15., péntek 15:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|