|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Üvegház-hatás, légköri melegedés
|
1990. február 23., péntek - Az elmúlt néhány nap ismét
meteorológiai rekordot döntött. Az 1871-től számított több mint száz
év alatt még egyszer sem volt olyan csúcshőmérséklet, mint az idén,
február 19-én és 21-én. Mi ennek a magyarázata, talán az utóbbi
évtizedekben a légkörben felhalmozódó óriási mennyiségű széndioxid,
freon, halon, metán és nitrogén-oxid? - kérdezte Nemes Csabától, az
Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetőjétől az MTI
munkatársa.
- Az említett gázok okozta üvegház-hatás tudományosan bizonyított tény, de óvnék a túlzó következtetések levonásától - mondotta a meteorológiai szakember. - Ha a téli középhőmérsékletet tekintjük, akkor ez alatt a több mint száz év alatt Budapesten a legmelegebb az 1950/51-es tél volt, 3,5 Celsius fokkal. Ezt követi az 1974/75-ös, valamint az 1982/83-as tél 3,4, és az 1987/88-as 3,3 Celsius fokkal. Megközelíti ezt az értéket 1988/89-es és az idei tél középhőmérséklete is. A kiugró csúcsok helyett jobban jelzik a tendenciákat az éves átlaghőmérsékletekből kiszámított tízéves átlagok. Ezekkel az összeállításokkal már 1781-től rendelkezünk. A több mint kétszáz év alatt tízéves időszakonként végig 11 Celsius fok körül mozgott az átlaghőmérséklet, néhány tizedfok eltéréssel lefelé vagy felfelé. Több Celsius fokos melegedésről tehát e kétszáz évet áttekintve nem beszélhetünk. A légszennyezés miatti felmelegedést a modellszámítások több évtized távlatában globálisan mintegy 1-3 Celsius fokra becsülik. De itt nem is ez a néhány Celsius fokos melegedés a legfontosabb, hanem az ezzel együtt járó légköri és tengeráramlati változások. Mindez ugyanis számottevően módosíthatja a földrészeken a csapadékeloszlási viszonyokat.
x A szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal összefüggő kérdés lehet az is, hogy Pakson miért tér el sokszor jelentősen a hőmérséklet az országos átlagtól?
- Ez nemcsak a laikusoknak tűnt fel, mi is keressük a Pakson előforduló rendszeres hidegcsúcsok magyarázatát. Még nincs elegendő adatunk a tudományos indokláshoz, de az már biztos, hogy a mikroklíma-viszonyok közrejátszhatnak ebben a jelenségben. Az erőmű nagy betonblokkja, s a város, mint hősziget, befolyásolhatja a hőmérsékleti viszonyokat. Szerepet játszhat a jelenségben esetleg az is, hogy az erőmű hűtéséhez használt víz megemeli a Duna vizének hőfokát, s növeli a párolgást. (MTI)
1990. február 22., csütörtök 21:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|