|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Állásfoglalás az oktatási törvény tervezett módosításáról (1.
rész)
(OS)
|
1990. február 22., csütörtök - A jelen állásfoglalást aláíró szervezetek képviselői 1990. február 16-án a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma szervezésében - szakértők bevonásával - konzultációt folytattak az Országgyűlés februári ülésszakának napirendjén szereplő - az 1985. évi I. (oktatási) törvény módosítását célzó - ( a Köznevelés című lap ezévi 4. számában megjelent ) - javaslatról. Az állásfoglalást aláíró szervezetek kérik, hogy az Országgyűlés az alábbiakat vegye figyelembe döntésének kialakításakor.
1. A társadalom és az oktatás belső folyamatai miatt szükség van az oktatási törvény - széles körű társadalmi és szakmai vitában előkészített - átfogó módosítására.
2. A jelen törvénymódosítási javaslat beterjesztését - ellentétben a módosításra javasolt 1985. évi I. törvénnyel - nem előzte meg sem szakmai sem társadalmi vita, e vitára az előterjesztő nem adott lehetőséget, ezzel összefüggésben a változtatásra szánt kérdésekben a társadalmi és szakmai konszenzust még elemi szinten sem igényelte. Az oktatási törvény módosításában nem volt módjuk résztvenni sem az érintetteknek, sem szervezeteiknek, az előterjesztést nem tudta megmérni a szakmai és társadalmi közvélemény. Ez a magyarázata annak, hogy az előterjesztésben javasolt módosítások nagyrésze nem felel meg a társadalmi és szakmai elvárásoknak.
3. A benyújtott törvénytervezet több ponton szakmailag megalapozatlan, számos kérdésben gátolja az intézmények szakmai önállóságát.
a./ A törvénymódosítás minél előbbi elfogadásának indokaként fogalmazódik meg annak szüksége, hogy az iskolalétesítés és -fenntartás szabályait oldani kell.
Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a kapkodó és rossz irányú módosítást sem a jelen jogi helyzet nem indokolja (ma is lehetséges iskolaalapítás a Minisztertanács engedélyével) sem pedig a benyújtott módosítás nem teszi kellően megalapozottá. A javaslat látszólag lehetővé teszi az állami iskolákon kívül más intézmények alakítását is, ugyanakkor olyan feltételeket és követelményeket ír elő számukra, melyeket maga az állami intézményrendszer sem tud teljesíteni.
b./ A javaslat az oktatás finanszírozásában nem hoz létre szektor (fenntartó) -semleges körülményeket. Nem definiálja az állami iskolák esetében az állam fenntartói kötelezettségeit, nem teremt garanciákat az állami iskolák működéséhez, sőt a fennmaradást magára az iskolákra hárítja. (folyt.köv.)
1990. február 22., csütörtök 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|