|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Sajtószemle 2.
|
London, 1990. február 22. (BBC, kora reggeli híradás) A Finacial Times és a Telegraph is fotót közöl Václav Havel csehszlovák elnökről, amint az Egyesült Államok kongresszusa állva és tapssal tiszteleg előtte. A Financial Times ugyanakkor megjegyzi, lehet, hogy Havel belopta magát a kongresszus szívébe, de kevésbé hatott a képviselők eszére, amikor sürgette, hogy Amerika nyújtson gazdasági segítséget a demokratizálódás útjára lépett Szovjetuniónak.
A Times címlapján Mazowiecki lengyel miniszterelnök aggályainak szenteltek beszámolót. A kormányfő sürgősen európai tárgyalások összehívását javasolja, ahol Kelet- és Nyugat-Németország, valamint Lengyelország megerősítené a 45 utáni lengyel határokat. A tudósítás kiemeli, hogy Varsó jelen kíván lenni a német egyesítésről szóló megbeszéléseken. Az újság szerint a lengyelek már régóta úgy érzik, kihagyták őket a jaltai osztozkodásnál és nem szeretnének megint távol maradni az újabb megállapodások születésekor.
Az Independent és a Times is említést tesz arról, hogy Magyarország a NATO politikai szervezeteihez való csatlakozást fontolgatja. A Times idézi Horn Gyula külügyminisztert, aki elmondotta: a közös európaház létrehozatala újfajta kollektív biztonsági és védelmi rendszer kiépítését kívánja meg és ebből fakadna a NATO és Magyarország szorosabb kapcsolata. A lap szó szerint idézi Horn Gyulát, aki elmondta, szorosra kell fűzni kapcsolatainkat a NATO-val, sőt egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy Magyarország az Észak-Atlanti Szövetség politikai szervezeteinek tagja legyen.
A kijelentés hírértékét jelzi, hogy az ezzel kapcsolatos besszámoló az Independent címoldalának közepére került. A budapesti tudósító felidézi, hogy Horn Gyula volt az, aki tavaly szeptemberben megnyitotta a határokat a keletnémet menekültek előtt és ezzel elindította a lavinát, amely a berlini fal leomlásához is vezetett. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|