|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész
országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió
propagandaanyagával. Az Unió tagjaként többek között felsorolják a
Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a tisztelt
választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt és
jelenleg sem tagja semmiféle Keresztény Uniónak. Nevünk
szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak
elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket íly
módon propagandacélokra felhasználják.
"
SZER, Késő esti mai nap, Bárdi István:
A CIA igazgatója a KGB-ről
"A szovjet titkosszolgálat, a KGB továbbra is kifejti
aknamunkáját, és ez a jövőben is így lesz - állapította meg Webster,
a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA igazgatója.
A peresztrojkában - mondotta Webster - mindössze annyiban
változtak a dolgok, hogy kifelé a KGB lojálisabb mezt öltött. Ez úgy
értendő, hogy most kerülik a különsen otromba, túlságosan nyílt
akciókat, nehogy feltűnést keltsenek a sajtóban. Új az is, hogy a
Szovjetunió területén a KGB mérsékelni lászik az ellenzékkel
szembeni brutalitását. Hasonló taktikaváltás tapasztalható Moszkva
szövetségeseinek, a kelet-európai országoknak a házatáján is."
|
|
|
|
|
|
|
főcím: Mire használjuk a külföldi hiteleket? alcím: Interjú
az MNB ügyvezető igazgatójával
|
Hitel, tőke, kamat, pénzpiac - mind-mind olyan fogalmak, amelyekkel naponta találkozunk. A közvélemény egyre érzékenyebben követi a gazdasági eseményeket, sokkal érzékenyebben reagál minden, gazdasággal kapcsolatos hírre, információra, mint korábban. Megnövekedett adósságállományunk kapcsán sok szó esik a külföldi hitelfelvételekről, ám azok felhasználásáról már kevesebbet tudunk. Tulajdonképpen mi a lényege a külföldi hitelfinanszírozásnak, hogyan működik ez a piacgazdaságokban, illetve hazánkban - kérdeztük dr. Harsányi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóját.
alc. Miért nem tudott a lakosság a hitelfelvételekről
- Külföldről hitelt akkor kell felvenni egy országnak, ha a folyó fizetési mérlegében nincs meg az egyensúly. Tehát többet költ, mint amennyi a bevétele. A nyugati piacgazdaságokban szintén vesznek fel devizát a bankok, s gondoskodnak arról, hogy a pénz hatékonyan térüljön meg. A központi bank ezekben az államokban felügyel, ellenőriz, esetenként beavatkozik, megemeli a kamatokat vagy leértékeli a hazai valutát. Magyarországon ezeket a banki kiegyenlítő mechanizmusokat politikai presztizsokok miatt nem alkalmazták hosszú időn keresztül, s egyre több kölcsönt kellett külföldről felvennünk. Így ment ez öt, tíz, tízenöt évig, amely végül elvezetett a jelenlegi magas adósságálományhoz.
- Mire fordítják a felvett hiteleket?
- Először is: a kamatot, valamint a lejárt kölcsönök egy részét minden évben fizetni kell, különben fizetésképtelenné válik az ország. Tehát az adósságszolgálat mindíg prioritást élvez. A másik nagy terület az importfinanszírozás. Az MNB köteles forintért a vállalatoknak az importtervezéshez valutát biztosítani. Magyarországon központi devizakassza van, ha nincs elég devizája az MNB-nek, akkor felveszi hitel formájában.
- Az Ön véleménye szerint az elmúlt években miért misztifikálódott a hitelfelvétellel, felhasználással kapcsolatos kérdéskör?
- A külföldi kölcsönfelvételekről a közvélemény az elmúlt egy évet leszámítva gyakorlatilag semmit sem tudott. A misztifikáció nyilvánvalóan innen ered. Magyarországon a hetvenes évek elején alapoztuk meg a külföldi adósság alapját, amikor is elkezdtük az importtöbbletet hitelből finanszírozni. (folyt.)
1990. február 21., szerda 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|