Rendszerváltás és az MTI

	Bíró József vezérőrnagy nyilatkozata
------------------------------------ London, 1990. február 18. (BBC, Panoráma, Szakonyi Péter) - Tábornok úr, a szovjet csapatkivonásokkal kapcsolatban eddig nagyon sok mindent nyilvánosságra hoztak, nagyon sok mindenről beszéltek. Egyetlen aspektusról azonban úgy érzem, hogy eddig elfeledkeztek, arról, hogy a magyar hadsereg felépítése feltételezte a szovjet hadsereg jelenlétét, illetve ennek következtében bizonyos hadseregrészeket nem fejlesztettek, vagy hiányoztak is a magyar hadseregből. Számításba vették-e a szovjet hadsereg kivonásával kapcsolatos intézkedéseket? - A kérdés felvetése jogos. A Magyar Néphadsereg fejlesztését, eddigi felépítését, nagyon sok tényező befolyásolta, így természetesen a szovjet csapatok magyarországi jelenléte is. Meghatározó azonban a magyar hadsereg fejlesztésében az a korábbi biztonságpolitika, amely ideológiai alapon határozta meg az ország fenyegetettségét és ellenségképét. A Magyar Néphadsereg nagyságrendjét és az itt tartozkodó szovjet csapatok létszámát, fegyverzetének mennyiségét az a doktrína, az a koncepció determinálta, hogy ha mondjuk a szövetséget vagy Magyarországot valamilyen irányból, elsősorban természetesen nyugati irányból agresszió érné, akkor már a háború kezdetén annak elhárítása érdekében olyan nagy méretű támadó jellegű műveleteket kell folytatni, de (...?) bizonyos mértékig feltételezte, a hagyományos erőknél a Varsói Szerződésnél a már kialakult ilyenfajta aszimmetriát. Azt sem titkolom, bizonyára a korábbi magyar politika és állami vezetés azért, hogy a szovjet vezetéssel mind kevesebb konfliktusa legyen, bizonyára belement, hogy a magyar hadsereg tulajdonképpen milyen nagyságrendet érjen el, amely nagyságrend nem indokolt, figyelembe véve a magyarországi geostratégiai helyzetet és egyéb tényezőket. (folyt.) 1990. február 18., vasárnap
Vissza »

	- Bíró József vezérőrnagy nyilatkozata - 1. folyt.
Tulajdonképpen a hadsereg fejlesztése és bizonyos fokig ebből az aspektusból indult ki és jutott arra a szintre, amelynek a csökkentése most előttünk van, és komoly feladatot jelent. Mi úgy ítéljuk meg, hogy a szovjet csapatok kivonása után mi nem fejleszteni fogjuk ezt a hadsereget. Nem indokolja ezt az európai helyzet; a szomszédokkal kialakult kapcsolatrendszerünk és mindaz a folyamat, ami itt most végbemegy, egyáltalán nem azt követeli meg, hogy most a szovjet csapatok által kivont erőket mi valami formában rekonpenzáljuk. Mi korrekten végre fogjuk hajtani a felsőbb szintű állami döntéseket, ami azt jelenti, hogy 30-35 százalékkal csökkentjük a magyar haderőt, és ezt 1991-ig meg fogjuk valósítani. Magyar vonatkozásban korábban is két haderőnemben gondolkodtunk, szárazföldi haderőben és a honi légvédelemben. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezt a két haderőnemet fogjuk fenntartani, azonban belső arányaiban fogunk jelentős változásokat eszközölni. Nemcsak azzal, hogy kevesebb lesz az eszközök mennyisége, hanem elsősorban azok az eszközök fognak prioritást kapni, amelyek a védelemmel vannak összefüggésben, s amelyek az ország szuverenitását és garantált védelmét kell, hogy szolgálják. - A már edddig bejelentett csapatcsökkentések szerint a szovjet csapatok kivonulnak tehát Magyarországról 1991 végéig legrosszabb esetben. Viszont ezzel egy időben - mint említette - közel 30 százalékkal csökken a magyar haderő létszáma is. Figyelembe véve a jelenlegi közép-európai helyzetet - Romániára, Jugoszláviára gondolok -, nem okoz-e a szovjet csapatok hiánya instabilitást a magyar védelmi doktrínában? - Érdekes dolog lenne ez. Amikor tárgyalják a magyar hadsereg költségvetését, akkor mindig abból indulunk ki, hogy kedvező a nemzetközi helyzet. Éppen ezért a költségvetést jelentős mértékben lehet csökkenteni. (folyt.) 1990. február 18., vasárnap
Vissza »

	- Bíró József vezérőrnagy nyilatkozata - 2. folyt.
A romániai és jugoszláviai helyzet természetesen nagyon sok bizonytalansági tényező, de a megítélésünk az, hogy azért Romániában a forradalom után kialakult helyzet bonyolultsága ellenére is egy demokratikusabb, gondolom Jugoszláviában is demokratikus alapon a politika eszközével a nemzetiségi problémákat erőszak nélkül meg fogják oldani. A szovjet csapatok kivonásának nem lehet alapja vagy bármiféle indoka, hogy esetleg Romániában vagy Jugoszláviában milyen helyzet van. Ezt semmi nem indokolja. A magyar hadseregnek alapvetően az a feladata, hogy lényegesen kisebb nagyságrendben, technikailag elfogadható szinten garantálja az ország határainak biztonságát és szuverenitását. +++ 1990. február 18., vasárnap
Vissza »