|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Bíró József vezérőrnagy nyilatkozata
|
------------------------------------
London, 1990. február 18. (BBC, Panoráma, Szakonyi Péter) - Tábornok úr, a szovjet csapatkivonásokkal kapcsolatban eddig nagyon sok mindent nyilvánosságra hoztak, nagyon sok mindenről beszéltek. Egyetlen aspektusról azonban úgy érzem, hogy eddig elfeledkeztek, arról, hogy a magyar hadsereg felépítése feltételezte a szovjet hadsereg jelenlétét, illetve ennek következtében bizonyos hadseregrészeket nem fejlesztettek, vagy hiányoztak is a magyar hadseregből. Számításba vették-e a szovjet hadsereg kivonásával kapcsolatos intézkedéseket?
- A kérdés felvetése jogos. A Magyar Néphadsereg fejlesztését, eddigi felépítését, nagyon sok tényező befolyásolta, így természetesen a szovjet csapatok magyarországi jelenléte is. Meghatározó azonban a magyar hadsereg fejlesztésében az a korábbi biztonságpolitika, amely ideológiai alapon határozta meg az ország fenyegetettségét és ellenségképét. A Magyar Néphadsereg nagyságrendjét és az itt tartozkodó szovjet csapatok létszámát, fegyverzetének mennyiségét az a doktrína, az a koncepció determinálta, hogy ha mondjuk a szövetséget vagy Magyarországot valamilyen irányból, elsősorban természetesen nyugati irányból agresszió érné, akkor már a háború kezdetén annak elhárítása érdekében olyan nagy méretű támadó jellegű műveleteket kell folytatni, de (...?) bizonyos mértékig feltételezte, a hagyományos erőknél a Varsói Szerződésnél a már kialakult ilyenfajta aszimmetriát.
Azt sem titkolom, bizonyára a korábbi magyar politika és állami vezetés azért, hogy a szovjet vezetéssel mind kevesebb konfliktusa legyen, bizonyára belement, hogy a magyar hadsereg tulajdonképpen milyen nagyságrendet érjen el, amely nagyságrend nem indokolt, figyelembe véve a magyarországi geostratégiai helyzetet és egyéb tényezőket. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Bíró József vezérőrnagy nyilatkozata - 1. folyt.
|
Tulajdonképpen a hadsereg fejlesztése és bizonyos fokig ebből az aspektusból indult ki és jutott arra a szintre, amelynek a csökkentése most előttünk van, és komoly feladatot jelent.
Mi úgy ítéljuk meg, hogy a szovjet csapatok kivonása után mi nem fejleszteni fogjuk ezt a hadsereget. Nem indokolja ezt az európai helyzet; a szomszédokkal kialakult kapcsolatrendszerünk és mindaz a folyamat, ami itt most végbemegy, egyáltalán nem azt követeli meg, hogy most a szovjet csapatok által kivont erőket mi valami formában rekonpenzáljuk. Mi korrekten végre fogjuk hajtani a felsőbb szintű állami döntéseket, ami azt jelenti, hogy 30-35 százalékkal csökkentjük a magyar haderőt, és ezt 1991-ig meg fogjuk valósítani.
Magyar vonatkozásban korábban is két haderőnemben gondolkodtunk, szárazföldi haderőben és a honi légvédelemben. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezt a két haderőnemet fogjuk fenntartani, azonban belső arányaiban fogunk jelentős változásokat eszközölni. Nemcsak azzal, hogy kevesebb lesz az eszközök mennyisége, hanem elsősorban azok az eszközök fognak prioritást kapni, amelyek a védelemmel vannak összefüggésben, s amelyek az ország szuverenitását és garantált védelmét kell, hogy szolgálják.
- A már edddig bejelentett csapatcsökkentések szerint a szovjet csapatok kivonulnak tehát Magyarországról 1991 végéig legrosszabb esetben. Viszont ezzel egy időben - mint említette - közel 30 százalékkal csökken a magyar haderő létszáma is. Figyelembe véve a jelenlegi közép-európai helyzetet - Romániára, Jugoszláviára gondolok -, nem okoz-e a szovjet csapatok hiánya instabilitást a magyar védelmi doktrínában?
- Érdekes dolog lenne ez. Amikor tárgyalják a magyar hadsereg költségvetését, akkor mindig abból indulunk ki, hogy kedvező a nemzetközi helyzet. Éppen ezért a költségvetést jelentős mértékben lehet csökkenteni. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Bíró József vezérőrnagy nyilatkozata - 2. folyt.
|
A romániai és jugoszláviai helyzet természetesen nagyon sok bizonytalansági tényező, de a megítélésünk az, hogy azért Romániában a forradalom után kialakult helyzet bonyolultsága ellenére is egy demokratikusabb, gondolom Jugoszláviában is demokratikus alapon a politika eszközével a nemzetiségi problémákat erőszak nélkül meg fogják oldani. A szovjet csapatok kivonásának nem lehet alapja vagy bármiféle indoka, hogy esetleg Romániában vagy Jugoszláviában milyen helyzet van. Ezt semmi nem indokolja. A magyar hadseregnek alapvetően az a feladata, hogy lényegesen kisebb nagyságrendben, technikailag elfogadható szinten garantálja az ország határainak biztonságát és szuverenitását. +++
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|