|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Bíró József vezérőrnagy nyilatkozata - 1. folyt.
|
Tulajdonképpen a hadsereg fejlesztése és bizonyos fokig ebből az aspektusból indult ki és jutott arra a szintre, amelynek a csökkentése most előttünk van, és komoly feladatot jelent.
Mi úgy ítéljuk meg, hogy a szovjet csapatok kivonása után mi nem fejleszteni fogjuk ezt a hadsereget. Nem indokolja ezt az európai helyzet; a szomszédokkal kialakult kapcsolatrendszerünk és mindaz a folyamat, ami itt most végbemegy, egyáltalán nem azt követeli meg, hogy most a szovjet csapatok által kivont erőket mi valami formában rekonpenzáljuk. Mi korrekten végre fogjuk hajtani a felsőbb szintű állami döntéseket, ami azt jelenti, hogy 30-35 százalékkal csökkentjük a magyar haderőt, és ezt 1991-ig meg fogjuk valósítani.
Magyar vonatkozásban korábban is két haderőnemben gondolkodtunk, szárazföldi haderőben és a honi légvédelemben. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezt a két haderőnemet fogjuk fenntartani, azonban belső arányaiban fogunk jelentős változásokat eszközölni. Nemcsak azzal, hogy kevesebb lesz az eszközök mennyisége, hanem elsősorban azok az eszközök fognak prioritást kapni, amelyek a védelemmel vannak összefüggésben, s amelyek az ország szuverenitását és garantált védelmét kell, hogy szolgálják.
- A már edddig bejelentett csapatcsökkentések szerint a szovjet csapatok kivonulnak tehát Magyarországról 1991 végéig legrosszabb esetben. Viszont ezzel egy időben - mint említette - közel 30 százalékkal csökken a magyar haderő létszáma is. Figyelembe véve a jelenlegi közép-európai helyzetet - Romániára, Jugoszláviára gondolok -, nem okoz-e a szovjet csapatok hiánya instabilitást a magyar védelmi doktrínában?
- Érdekes dolog lenne ez. Amikor tárgyalják a magyar hadsereg költségvetését, akkor mindig abból indulunk ki, hogy kedvező a nemzetközi helyzet. Éppen ezért a költségvetést jelentős mértékben lehet csökkenteni. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|