|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Versenyfutás Brüsszelért (2.rész)
|
Minden jel szerint pillanatnyilag a ,,kívül tágasabb,, tűnik az uralkodó véleménynek a Közös Piac brüsszeli központjában. Az 1992-es belső piacegyesítés teendői, a számtalan megoldandó pénzügyi, jogi és gazdasági dilemma nemigen hagy energiát egy újabb bővülési fázis problémáinak vállalásához. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az immár évek óta a ,,kapuban ácsorgó,, Törökország esete. Ankara épp három esztendeje nyújtotta be hivatalos felvételi kérelmét, ám a Tizenkettek mindeddig inkább a halogatás taktikáját választották, a kissé ködös jövőbe tolva a konkrét döntés időpontját.
Anglia annak idején több mint egy évtizedet várt a tagság elnyerésére, Spanyolország és Portugália is 9-10 évig alkudozott, míg minden feltétel tisztázódott. Marokkó jelentkezését gyakorlatilag elfelejtették.
Aligha valószínű tehát, hogy új belépők esetében könnyebb, vagy gyorsabb lenne a processzus. Ausztria, amely gazdasági rendszerét és demokratikus intézményeit tekintve nyilvánvalóan kedvezőbb pozícióban udvarol a brüsszeli mennyasszonynak, éppúgy a ,,valamikor ,92 után,, ködös terminusával kell hogy beérje, mint a hivatalos tagság beígérése helyett inkább a társult tagság előnyeinek kihasználására biztatott Ankara.
Ezt az amúgy is meglehetősen kusza összképet a jelek szerint még tovább zavarhatja a kelet-európai államok várható ,,rohama,,. A Szovjetuniónak és Lengyelországnak hazánkhoz hasonló együttműködési egyezménye van érvényben az EGK-val, s a többi régióbeli országgal is különböző fokon állnak a gazdasági-kereskedelmi megállapodásokról folyó tárgyalások. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap 13:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|