|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya felhívása (1.
rész)
(OS)
|
1990. február 18., vasárnap - A Szocialista Párt Országos Választmánya február 17-i ülésén úgy döntött, hogy az ország közvéleményéhez fordul.
A szocialisták természetesnek tartják, hogy a demokratikus választások a pártok politikai küzdelmét jelentik. Ez azonban nem jogosít fel arra, hogy a pártok szándékosan vagy akaratlanul atrocitásokat váltsanak ki, az alapvető kérdések nyílt tárgyalása helyett személyeskedéssel, sőt gyűlölet keltésével éljenek. A Szocialista Párttal szemben ez úgy nyilvánul meg, hogy a múltért felelős pártállami vezetőket és a rendszerújító szocialistákat egymással azonosítják.
Alapvető etikai kérdés, hogy a pártok ne szegjék meg korábbi igéreteiket, önként vállalt és szóbeli kötelezettségeiket, amint az egyre gyakrabban tapasztalható. Elegendő utalni arra, ami a decemberi nemzeti csúcson hangzott el, és amit napokon belül néhány párt szavaival összeegyeztethetetlen cselekedeteivel tagadott meg.
A Szocialista Párt javasolja, hogy az országos lista állítására jogot szerzett pártok február 24-e után ismét tárgyaljanak a nemzet égető napi gondjainak közös megoldásáról.
Megengedhetetlen, hogy demagógia veszélyeztesse az ország belső rendjét, gazdaságának talpon maradását, hosszú évek során szerzett nemzetközi tekintélyét - és így a választások szabadságát. A szocialisták megalapozatlan igéretek helyett gyakorlati kérdéseket kívánnak a választási küzdelem középpontjába állítani:
1. Mit lehet ténylegesen tenni a vágtató infláció megelőzéséért?
2. Miként csökkenthető a lehető legkisebbre a munkanélküliség a gazdasági szerkezetváltás során?
3. Hogyan enyhíthetők az elszegényedő társadalmi rétegek, a fiatalok, a nyugdíjasok terhei?
4. Miként alakítható ki olyan demokratikus társadalmi-gazdasági szerkezet, amely egyaránt szolgálja a vállalkozó kedv élénkítését, a munkavállalók anyagi biztonságát és a szellemi értékteremtés kibontakozását?
Az olcsó politikai fogásként alkalmazott teljesíthetetlen követelések, az élelmiszerellátást fenyegető földtulajdonviták, az ország működését veszélyeztető provokatív céllal meghirdetett sztrájkfelhívások, a határainkon túl visszatetszést keltő felelőtlen akciók formájukban demokratikusnak tűnhetnek ugyan, de a magyar jövőt fenyegetik. (folyt.köv.)
1990. február 18., vasárnap 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|