|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Antiszemitizmus, idegengyűlölet az NDK-ban (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1990. február 18. vasárnap (MTI-tud.) - Az
antiszemitizmus és az idegengyűlölet ma is széles körben elterjedt
jelenség az NDK-ban, így az egykori állampárt, az NSZEP tagjainak
körében is - állítja a berlini Nemzetközi Politikai és Közgazdasági
Intézet (IPW) vezető munkatársa.
A Berliner Allgemeine című újság hétvégi számában megjelent interjúban Manfred Behrend úgy véli, hogy a nácizmus gyökereinek kiirtása az NDK-ban helyes lépés volt ugyan, ám nem bizonyult elegendőnek. Már az ötvenes évek elején megszilárdultak ugyanis az országban a sztálini uralom formái, amelyek éppúgy a tekintélyelven alapultak, mint a fasiszta rendszer hatalma. Az állam és a párt (NSZEP) vezetősége valamennyi állampolgárt a történelem győztesévé nyilvánította, és ezáltal a szőnyeg alá söpörte a fasiszta eszmékkel, gondolatokkal való nyilvános leszámolás szükségességét. A vezetés nem vett tudomást a hétköznapi fasizmusról.
Behrend szerint az antiszemitizmus és az idegengyűlölet még ma is elterjedt felfogás az NDK-ban, az egykori állampárt, az NSZEP tagsága körében is. Ezen eszmék hívei különösen nagyra becsülik a németeket és mindazt, ami német. Ez a hozzááálás könnyen csap át rasszista, fajgyűlölő nézetekbe, ami ideális kapaszkodót jelent a neofasiszták számára.
A német fennsőbbrendőség megnyilvánulását látja Behrend abban is, ahogyan az NDK vezetése Honecker alatt a szovjet átalakítás és nyitottság eszméihez viszonyult. ,,Agitációjuk jelszava ez volt: nekünk erre semmi szükségünk, mi vagyunk a legnagyobbak Ugyanebből indulnak ki a szélsőjobboldali erők is, amelyek számára az akkori NSZEP és állami vezetőség persze nem volt megfelelő médium megalomániájuk hírdetéséhez.,, (folyt.)
1990. február 18., vasárnap 10:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|