Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 17.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Személyi szám

"... hajlandó vagyok igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi nyomatékosabbá az okíratot. "

A mandzsuk feltámadása?

Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1990. február 17. szombat (MTI-tud) - A szombati kínai lapok piciny, eldugott hírként jelentik, hogy a központi kormány jóváhagyásával az északkelet-kínai Liaoning tartomány nagyrészt mandzsuk lakta két megyéjét Mandzsu autonóm megyének nyilvánították. Megfigyelők rámutatnak, hogy bár a mandzsuk szerepelnek a Kínában élő 56 nemzetiség névsorában, ez az első eset, hogy mint nemzetiség autonóm jogot kapnak a Kínai Népköztársaságban.


A Kína északkeleti vidékén élő mandzsuk, a mongolok rokonai,
akiknek nyelve az altáji nyelvek közé tartozik, jelentős szerepet
játszottak Kína történetében. A harcos természető mandzsuk 1644-ben
megdöntötték a Kínában uralkodó Ming-dinasztiát és Csing
elnevezéssel létrehozták saját császári dinasztiájukat, amely 267
éven át, az 1911-es polgári forradalom győzelméig uralkodott
Kínában. A hódítókat azonban utólérte a sors. Rohamosan
asszimilálódtak és szinte elvesztek a többszázmilliós hanok, azaz a
kínaiak tengerében. Történészek szerint olyannyira, hogy a
Csing-dinasztia uralmának utolsó szakaszában már maguk a mandzsu
császárok sem ismerték eredeti nyelvüket. Ez annál is furcsább, mert
a Csingek uralma alatt a mandzsu nyelv formailag a császári ház,
valójában azonban csak a császári archivumok hivatalos nyelve
maradt.

    Kínai tudósok rámutatnak, hogy a mandzsu nyelv elfelejtése
súlyos csapás a történelemtudomány számára. A pekingi téli palotában
lévő egykori császári archivumokban ugyanis nem kevesebb, mint két
millió mandzsu nyelvű dokumentumot őriznek. Ezeket kínai nyelvre
kellene fordítani, de a fordítási munkával mindössze húsz ember
foglalkozik. Holott a munka elvégzése nagyon fontos lenne, mert
például a Csing császárság és a cári Oroszország között 1689-ben
megkötött nercsinszki szerződés szövegét is csak mandzsu nyelvű
változataban őrizték meg az archívumok.

    Napjainkban körülbelül 4,3 millió mandzsu származású él Kínában.
A Csing-dinasztia bukása után azonban a mandzsuk szétszóródtak a
hatalmas országban, sokan közülük megtagadták nemzetiségüket és
teljesen elfelejtették nyelvüket is. Jelenleg csupán Kína néhány
tartományában található olyan falu, járás, vagy megye, ahol nagyobb
létszámú mandzsu csoport él. A Kínai Államtanács hozzájárulásával
most létrehozott két autonóm megye előhirnöke lehet annak, hogy
feltámad halottaiból a mandzsu nyelv és kultúra, amely ha rövid
ideig is, de meghatározó szerepet játszott Kína történetében. +++



1990. február 17., szombat 11:52


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD