Rendszerváltás és az MTI

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Az üzbég belügyminisztérium cáfolja a híreket, amelyek eddig nem nyertek megerősítést független forrásból. A Tadzsik-Szovjet Köztársaság kommunista pártjának Központi Bizotsága nem hajlandó elfogadni három vezető funkcionárius lemondását. A párt első titkára Mahanov, valamint Halajev a szovjet köztársaság elnöke és Hajejev miniszterelnök a tadzsik fővárosban, Dusanbében kirobbant zavargásokat követően ajánlotta föl lemondását. Rádió és TV hírek szerint a három politikusnak nincs joga lemondani, ameddig a köztársaságban feszültség uralkodik, mert leköszönésük a tüntetőkkel szembeni politikai kapitulációval lenne egyenlő. Litvánia. A köztársaság fővárosában, Vilniusban ezres tömegek tódultak az utcára, hogy megünnepeljék az 1918-ban kikiáltott rövid életű függetlenség évfordulóját. A tüntetők közül sokan zászlókat hordoztak és népdalokat énekeltek. Ez a második éve annak, hogy Livániában szabadon ünnepelhetik a függetlenségi évfordulót, és az első alkalom, hogy a napot nemzeti ünneppé nyilvánították. Korábban több száz litván fiatal ünnepélyes keretek között visszaszolgáltatta behívó levelét, részeként annak a kibontakozó kampánynak, amely a szovjet hadseregben való szolgálat megtagadását célozza. Modrow keletnémet miniszterelnök támogatja Lengyelország követelését a részvételre, a még erre az évre tervezett hathatalmi tárgyalásokon a német újraegyesítés kérdésében. Varsói látogatása során a keletnémet kormányfő kijelentette, országa véglegesnek fogadja el Lengyelország jelenlegi határait. Mazowiecki lengyel miniszterelnök 25 perces telefonbeszélgetést folytatott Gorbacsov elnökkel, akit arra próbált rábírni, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint a két Németország mellett Lengyelországot is vonják be az újraegyesítési tárgyalásokba. A Magyarországnak és Lengyelországnak segélyt nyújtó 24 fejlett ország megegyezett, hogy mérlegelni fogja a segélyt 5 további ország esetében is. Brüsszeli találkozóján a 24-ek csoportja hajlandónak mutatkozott a bolgár, a jugoszláv, a csehszlovák, a román és a keletnémet segélyigények megvizsgálására is. A segély mértékét a kérdéses országok gazdasági és politikai reform elkötelezettségének mértékétől tennék függővé. (folyt.) 1990. február 17., szombat
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »