 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Személyi szám
"... hajlandó vagyok
igazat adni Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság helyettes
elnökének, aki most a választási ajánlócédulákkal kapcsolatban
fenntartotta azt a külön véleményét, hogy ezeken a személyi szám
alkalmazása felesleges. Tehát a szükségesnél nagyobb mértékben
korlátozza az állampolgárok jogát személyes adataik védelmére. A
jogtudós azzal érvelt, bíró társaival szemben, hogy az ajánlási
szelvény hitelessége a rajtalévő kódszám révén is megállapítható. A
személyi szám megadására tehát nincs szükség. Ennek analógiájára
elmondható az is, hogy valamely elismervény vagy szerződés
hitelessége a sajátkezű aláírásokból is kétségtelen, ha ezekhez ott
a lakcím is, és méginkább így van, ha netán tanúk aláírása teszi
nyomatékosabbá az okíratot. "
|
|
|
|
|
|
 |
Elhunyt Tolnai Gábor akadémikus
|
1990. február 17., szombat - Életének nyolcvanadik
esztendejében elhunyt Tolnai Gábor akadémikus, irodalomtörténész, az
Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára.
Temetéséről később intézkednek.
Magyar Tudományos Akadémia
Eötvös Loránd Tudományegyetem
X X X
Tolnai Gábor az 1930-as évek elején a szegedi tudományegyetemen
folytatott tanulmányokat. Már ifjúkorában érdeklődésének
középpontjába került Erdély szellemi élete. Az erdélyi műveltség
kérdései kisebb-nagyobb megszakításokkal egész pályáját
végigkísérték. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként és
főigazgatójaként, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium
főosztályvezetőjeként, hazánk római nagyköveteként, a Kortárs
szerkesztőjeként, az ELTE Bölcsészettudományi karának tanáraként, a
Tudományos Minősítő Bizottság elnökeként és a Magyar
Irodalomtörténeti Társaság elnökeként egyaránt foglalkoztatta a
tájegység, az emberi magatartás és a szellemi megnyilatkozás
összefonódása. Megrajzolta az utolsó jeles erdélyi fejedelmi
politikus, Teleki Mihály kancellár, majd Bethlen Miklós és Apafi
Mihály személyiségét. Nyomon követte a tragikus sorsú nyomdászmester,
Tótfalusi Kis Miklós és az írással is foglalkozó II. Rákóczi Ferenc
munkásságát. Kutatta a XX. századi erdélyi drámairodalmat, s
újraértékelte a törekvéseiben, kötődéseiben az erdélyi
fejedelemségtől elválaszthatatlan költő-tudós Szenczi Molnár Albert
alakját.
Tolnai Gábor a régi magyar irodalom professzora volt. A múlt,
az elődök megismerése, megértése során a mindenkori ma, a
modernizálódni vágyó Magyarország gyökereit, történeti feltételeit
kutatta. Könyvei, tanulmányai mestereiről - Adyról, Babitsról,
Móriczról, Juhász Gyuláról, Horváth Jánosról, Sik Sándorról - és
kortársairól irodalomtörténeti értékűek. Kutatóként végigjárta és
írta Radnóti utolsó napjait. Garcia Lorca iránti szeretete,
életének, munkásságának elemzése segített hazánkban is
megismertetni a világirodalom óriását. Útiemlékezései, esszéi
szépirodalmi élmények. (MTI)
1990. február 17., szombat 14:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|