Rendszerváltás és az MTI

	Menekültek és munkavállalók Ausztriában
München, 1990. február 16. (SZER, Késő esti világhíradó) - A magyar munkaerő-felesleg érthető módon Nyugat felé keres lehetőséget, vállalati és egyéni szinten egyaránt. A szomszédos Ausztriában elsősorban a kelet-közép-európai munkavállalók, magyarok, csehek, lengyelek, románok, illegális alkalmazásának megfékezésére módosítják a külföldiek tartózkodását és munkavállalását szabályozó rendeleteket. Hanák Tibor: - Az osztrák hatóságok eddig megelégedtek a rendelkezések különböző értelmezésével, most azonban a külföldiek és a menekültek itt tartózkodásának feltételeit és körülményeit törvénymódosítással kívánják szabályozni. A két uralkodó párt, az Osztrák Szocialista Párt és az Osztrák Néppárt koalíciós kormánya megegyezett abban, hogy a külföldiek szüntelen beáramlása új rendelkezéseket tesz szükségessé. Most már nem csak menekültek jönnek Ausztriában, hanem fekete munkavállalók is. Az osztrák belügyminiszter a karlkircheni menekülttáborban tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy az új év első hat hetében - tehát másfél hónap alatt - 3 ezer külföldi állampolgár kérte menedékjogainak érvényesítését Ausztriában. A múlt esztendőben 22 ezren érkeztek menekültként, és a belügyminiszter becslése szerint 1990-ben 30 ezer jelentkezőre lehet számítani. A kommunista országokon kívül most egyre nagyobb számban érkeznek Törökországból a kurdok. Jelenleg a román állampolgárok vannak túlsúlyban a menekültek között, hogy ebből mennyi a magyar nehezen lehet megállapítani. A bécsi magyar evangélikus lelkészség becslése szerint a menekült-szálláshelyeken, mintegy 500 romániai magyar él. Kérdés, hogy meddig. Az osztrák Belügyminisztérium kitelepítési akcióba kezd március elején, azaz elbocsátja az állami gondozásból a csehszlovák és a román állampolgárokat, valamint a maradék lengyeleket és magyarokat is. Ez közel tízezer ember. (folyt.) 1990. február 16., péntek
Vissza »

	- Menekültek és munkavállalók Ausztriában - 1. folyt.
Az osztrák hatóságok azt szeretnék, ha az érintettek visszatérnének hazájukba. Aki maradni kíván, az egyházi szervezetek és magánszemélyek segítségével kapcsolódhat be az osztrák életbe. Mindenekelőtt lakást és munkavállalási engedélyt kell szerezniük. Mivel a volt kommunista országokban elterjedt a hír, hogy Ausztria senkit nem ismer el politikai menekültnek, most az a gyakorlat figyelhető meg, hogy a magyarok, lengyelek, csehek, jugoszlávok legálisan beutaznak Ausztriába és illegálisan próbálnak dolgozni. Az új törvény ezt is igyekszik meggátolni. De hogyan? Ha Ausztria nem akar antidemokratikus eszközökhöz folyamodni, aligha ismétlődhetnek meg olyan jelenetek, mint nemrég a schwehati repülőtéren, ahol a rendőrök vonszolták végig a kövezeten az illegálisan ott tartózkodó bolgár törököket. Az sem lenne valami liberális - mondják a törvényjavaslat kritikusai -, ha egyes utasoknak meg sem engednék a gépből való kiszállást. Vagy mint románokkal és erdélyi magyarokkal megtörtént, nem hagyhatták el a dunai hajót, vissza kellett utazniuk Magyarországra. Egyesek szerint az ilyen eljárásoknak nincs alkotmányjogi fedezete, tehát megengedésük aligha emelkedhet törvényerőre. A koalíciós pártok jogászai viszont arra hivatkoznak, hogy a legtöbb nyugati ország egy idő óta hasonló módon védekezik a külföldiek beáramlása ellen. A törvényjavaslat kritikája természetesen nem azt jelenti, hogy nem probléma Ausztriában az illegális munkavállalás. Hivatalos körök szerint jelenleg 20-40 ezer személy dolgozik feketén Ausztriában, s veszi el a munkát az osztrákok elől. A Népjóléti Minisztérium szigorításokat kíván bevezetni, elsősorban kiterjeszteni az egyes üzemek és munkaadók ellenőrzésére. Márpedig, ha nagyobb lesz az ellenőrzés, növekedni fog a feljelentések száma is, és a munkaadókat keményen megbüntetik. (folyt.) 1990. február 16., péntek
Vissza »

	- Menekültek és munkavállalók Ausztriában - 2. folyt.
Ugyanakkor viszont a munkavállalási engedély megadásában könnyítéseket vezetnek be. Ha valakire szakképzettségénél fogva valóban szükség van, Ausztriában megadják neki a munkavállalási engedélyt. Három év múlva pedig olyan engedélyt kap, mellyel állást változtathat, maga választhatja meg munkahelyét és öt év után nem lesz szüksége engedélyre, a munkavállalásban teljes egyenjoguságot élvez a belföldiekkel. +++ 1990. február 16., péntek
Vissza »