Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 16.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása

"A Fiatal Demokraták Szövetsége soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő üzem építésével kapcsolatban: - aggódunk, mert a 30 ( ) méteresre tervezett kéményből az égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:

Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató

"Kis János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd 1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás mutatóját. Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik. Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."

Az Alkotmánybíróság és a népszavazás


------------------------------------


München, 1990. február 16. (SZER, Magyar híradó) - A köztudatba
a vártnál gyorsabban tört be az Alkotmánybíróság. Ebben szerepet
játszhatott az is, hogy az utóbbi 40 évben Magyarországon szovjet
mintájú jogrendszer volt. Méghozzá olyan jogrendszer, amelynek
iratlan alapszabálya így szólt: hatóságnak minden, egyénnek semmi.

    Talán ez volt az egyetlen szabály, amit következetesen
betartottak. Ha valakit hatóság részéről valamilyen sérelem ért,
akkor fordulhatott a rendőrséghez, vagy az ügyészséghez, de jobban
járt, ha nem fordult sehova.

    Január óta viszont van Alkotmánybíróság és ma ez az egyetlen
jogorvoslati szerv, amely alapvető jogsérelmek esetén hathatósan
közbeléphet, és mivel nyomozati munkában nem vesz részt, ezért a
hatóság és az állampolgár között helyezkedik el.

    Az Alkotmánybíróság másrészt azért került az érdeklődés
előterébe, mert megállapította, hogy a kopogtatócédulákra vonatkozó
szabályok összhangban állnak az alkotmánnyal. Felmerült ugyanis,
hogy a kopogtatócédulán szereplő kérdések magántitkot sértenek. Más
szóval: miért kell valakinek megadnia nevét, személyi számát, ha
valakit képviselőjelöltnek javasol? Az Alkotmánybíróság tagjai
azonban, ha nem is egyhangúan, de úgy vélték, hogy a választások
titkosságának elve nem áll ellentétben a jelölés nyilvánosságával,
sőt ez a nyilvánosság az egyik garanciája a választások
tisztaságának.

    A döntéssel természetesen lehet vitatkozni. De a bírák
szakértelmét és pártatlanságát aligha lehet megkérdőjelezni. Jog és
valóság azonban két különböző dolog. Bebizonyosodott, hogy olyanok
is kaptak kopogtatócédulát, akiknek nem járt volna.

    Munkatársunk Lángh Júlia saját példáját hozta fel bizonyítéknak.
(folyt.)



1990. február 16., péntek


Vissza »


- Az Alkotmánybíróság és a népszavazás - 1. folyt.


- Az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban ülök Horváth Ferenc
szobájában, aki az iroda vezetője. Előttünk az asztalon három
szabálytalan kopogtatócédula. Szabálytalan azért, mert három olyan
személynek a nevére van kiállítva, aki magyar állampolgár ugyan, de
nem rendelkezik állandóan bejelentett magyarországi lakcímmel, tehát
nincs választási joga. Történetesen rólam és két felnőtt
gyermekemről van szó.

    A történet azért érdemli meg a nyilvánosságot, mert ismételt.
Ugyanis megtörtént ez már a népszavazás előtt is, amikor mindhárman
kaptunk kopogtatócédulát. Én akkor annak rendje és módja szerint ezt
bejelentettem. Elmentem a szavazókörzetbe és ott jegyzőkönyvbe
vették, hogy nekem nincs szavazati jogom, tehát nem járt sem nekem,
sem a gyermekeimnek a kopogtatócédula. Ennek ellenére most, a
márciusi választásokra ismét kaptam. Érdeklődnék tehát Horváth
Ferenc úrtól, hogy mi ez a rendetlenség?

    - Mindenekelőtt megköszönöm, hogy eljött, és a bizonyítékokat
magával hozta. Számunkra minden egyes jelzés fontos. Ami egy ilyen
több mint 7 és félmillós rendszernél hibaként előfordulhat, mind
igyekszünk komolyan venni és kezelni. Ebben a konkrét esetben az
történt, hogy - már amennyire kölcsönösen informálni tudtuk egymást
- a Magyarországról eltávozottak a magyar állampolgárságukat nem
vesztették el. Következésképpen a törvényerejű rendelet alapján,
amely az állami népességnyilvántartásról szól, a rendszer hatálya
alá tartoznak. (folyt.)



1990. február 16., péntek


Vissza »


- Az Alkotmánybíróság és a népszavazás - 2. folyt.


- Bocsánatot kérek, a kérdésem éppen az, hogyha egyszer már
bejelentettem azt, hogy ez nem stimmel, akkor miért nem történt
intézkedés, különösképpen ezért, mert ugyanezelőtt a mikrofon előtt,
ugyanitt az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban önök
kijelentették, hogy mindaz a rendellenesség, vagy rendetlenség, vagy
hiba, ami kiderült a népszavazásnál, azt most már orvosolták.

    Na most ez az én egyedi esetem. Ez önmagában nem érdekes. Ez
volt csak a példa arra, hogy mégsem stimmel a dolog, mégsem
javítottaa ki minden hibát.

    - Összesen 45 ezer ilyen hibát jeleztek nekünk a tanácsok a
népszavazást követően. Ilyen, vagy hasonló eset volt. Elhunyt,
elköltözött, nem létező személyről van szó, vagy kettős személyi
számú nyilvántartott személyről, aki esetleg mind a két helyre
megkapta az értesítőjét. Sajnos a 45 ezerből úgy látszik, hogy
néhány. Ennek az arányát nem tudom megmondani, mert ezzel a
hárommal, amelyet most hozott konkrétan találkoztunk és még jónéhány
ügyfél megtisztel minket azzal, hogy személyesen, vagy levélben
közli a hasonló jellegű problémáit.

    Tekintettel arra, hogy a népszavazás november 26-ikán fejeződött
be, az erről való adatgyűjtés közel egy hónapot vett igénybe,
mégpedig a december 30-iki állapot alapján csináltuk a március
25-ikéhez szükséges választói nyilvántartásokat. Én sajnos nem
tartom kizártnak, hogy ez alatt az igen rövid idő alatt a 45 ezernek
a túlnyomó része átment, de néhány ilyen még fennmaradt, és ezen
folyamatosan dolgozunk ma is. (folyt.)



1990. február 16., péntek


Vissza »


- Az Alkotmánybíróság és a népszavazás - 3. folyt.


- Ha valaki vissza akart volna élni ehhez a három
kopogtatócédulához tartozó ajánlási szelvénnyel, és ki akarta volna
tölteni bármilyen párt, bármilyen képviselőjelölt nevére, akkor ez
kiderülhetett volna?

    - Sajnos ez a lehetőség fennáll. Az ellenőrzéskor tudtuk volna
csak megállapítani azt, hogy ez olyan ajánlási szelvény, amely nem
választójogosult állampolgár birtokában volt. Ez akkor okozhatott
volna komoly zavart, ha netán egy képviselőjelölt pontosan 750
darabot ad be, és abból mondjuk ezt a hármat vissza kellett volna
számítani, mint nem korrekt ajánlási szelvényt.

    - De az ellenőrzéskor hogy állapíthatták volna meg, hiszen a
nyilvántartásból úgy néz ki, mint hogyha nekem lenne választójogom.
Tehát akkor nem állapíthatják meg, hogy ez nem egy igazi
ajánlószelvény.

    - A központi nyilvántartásból tudunk olyan adatokat produkálni,
amivel meg lehet állapítani, hogy korrekt, vagy nem korrekt az
ajánlási szelvény. +++



1990. február 16., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD