|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ
közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő
üzem építésével kapcsolatban:
- aggódunk, mert a 30 (
) méteresre tervezett kéményből az
égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron
felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:
Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató
"Kis
János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra
azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az
infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd
1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás
mutatóját.
Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a
gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen
nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik.
Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak
befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket
sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra
lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."
|
|
|
|
|
|
|
Már Svédország se a régi...1. rész
|
1990 február 16. (MTI-Panoráma) - ,,Akár a keleti tömbben,, -
hördült fel Svédországban az ellenzék - és mi tagadás a közvélemény
jó része is - amikor Ingvar Carlsson kormányfő pénzügyminisztere
ösztönzésére előállt szigorú gazdasági programjával. Már a bérek,
árak és nyugdíjak két évre szóló befagyasztása sem aratott osztatlan
sikert, de a jóléti állam örökkévalóságában hívő svédeket mindenek
felett a sztrájkjog felfüggesztése háborította fel. Ezt a munkaadók
és munkavállalók közötti kötelező békekötés jelszavával is
eredménytelenül próbálta szalonképessé tenni a kormány.
A javasolt módszereket a képviselők olyannyira diktatórikusnak és a piacgazdasághoz méltatlannak tralálták, hogy a szociáldemokraták kisebbségi kormánya - amely között a kommunisták és a zöldek szavazataival támogatva rendszerint felül tudott kerekedni az ellenzéki polgári pártokon - ezúttal 190-153 arányban alulmaradt. Carlsson, ahogy az illik, lemondott. De mivel a hosszúnak igérkező kormányalakítási huzavona idejére sem maradhat irányítás nélkül az ország, az ügyeket ezután is az arra egyedül alkalmasnak tartott eddigi miniszterelnök viszi tovább. A nagyobb esély kedvéért a ,,fő bűnös,, - Kjell-Olof Feldt pénzügyminiszter, a gazdasági intézkedések kidolgozója és fő szorgalmazója is félreállt, s bejelentette: mivel a maga részéről változatlanul nem lát más megoldást a svéd gazdasági bajok orvoslására, lemond hivataláról, jöjjenek a fiatalok, az új eszmék.
Svéd gazdasági bajok? A skandináv ország belpolitikai vihara - hivatalban lévő kormány parlamenti veresége, koaliciós huzavonák - nem túl izgalmasak, mindez a pluralista polgári demokrácia velejárójának is felfogható. De hogy Svédország manapság már nem a jóléti állam modellje, hogy gondjai vannak és sürgősen orvoslandó problémái, ez kétségkivül meglepheti a kivülállót.
Sőt, a jelek szerint a politikai pártokat is. Ezek, főként az 1932 óta - hat évet kivéve - kormányon lévő szociáldemokraták megszokták, hogy nincs is más dolguk, mint az, hogy mindenkinek egyenlően és igazságosan, lehetőleg arányosan juttssanak a jólétből.
Ezt a jólétet azonban nem kimélték a piacgazdaságot is érintő zavarok, s bármennyire is hihetetlen, Svédország elszegényedése megkezdődött. A szakemberek szerint csalókák a ipari export rekord-adatai, s például az OECD országok közül Svédország rendelkezik a legalacsonyabb megtakaritási aránnyal, viszont a legtöbb adóssággal. Ez az államra, a magáncégekre és az egyénekre egyaránt vonatkozik. (folyt)
1990. február 16., péntek 15:01
|
Vissza »
|
|
Már Svédország se a régi... 2. rész
|
Amikor 1982-ben a szociáldemokraták hat év szünet után ismét kormányra kerültek, már a multé volt a teljes foglalkoztatottság; s az akkor meghírdetett gazdaságpolitikai céljai még most sem látszanak elérhetőnek. Az infláció (10 százalék), a gazdasági növekedés stagnálása, a bérkiadások növekedése mellett a termelékenység visszaesése - olyan tények, amelyeket nem lehet sokáig lfigyelmen kivül hagyni. Bármilyen jó is a svéd termékek híre a világban, Svédország mégis komoly piacokat veszített, s a hirhedten szigorú adórendszer miatt a hazai cégek szivesebben ruháznak be külföldön. Egy 1988-as nyugatnémet adat szerint a külföldi cégek megközelítőleg 13,5 milliárd nyugatnámet márka profitjából alig 2,4 milliárd áramlott vissza Svédországba. S hogy számszerűségében hogyan halványul a legendás svéd gazdagság? Egykoron Amerika után a leggazdagabb országnak számnított - ma vlahol a 17. hely környékén kullog.
A ma is példaszerűnek tartott svéd szociálpolitika nyeli a milliárdokat, a brutto nemzeti össztermék tekintélyes részét. Az évi hat hét fizetett szabadság és az egyéves anyasági szabadság miatt a papiron 40 órás munkahét valójában csak 31 óra. A demokráciához, egyenlőséghez szokott, nem utolsósorban pedig a háboruk rombolásától megkímélt ország egyenletes jóléte mindeddig nem tette szükségessé, hogy anyagi ösztönzéssel vegyék rá a svédeket a jobb és termelékenyebb munkára. Sztrájkok voltak, vannak - de hogy igazi fennakadásokat is okozhatnak, az csak mostanában kezdett szemet szúrni. Ha minden jól megy lassan végetér a banktisztviselők háromhetes sztrájkja (húsz százalék béremelést követeltek), de hamarosan kezdődik a közalkalmazottaké.
A most lemondott Kjell-Olof Feldt pénzügyminiszter esküszik rá: a válságkezelő gazdasági csomagterv egyáltalán nem tulzó. Ugyanakkor - például egyes állami szektorok magánkézbe adása miatt- az eddigi elvekkel összeegyeztethetetlen. A szakszervezetek, a szociáldemokraták, a kommunisták, a zöldek munkásellenesnek tartják - a polgári pártok a nyitott piacgazdasággal ellentétesnek.
Egyelőre senki sem tudja, mi lehetne a gyógyír. Csak azt tudja mindenki, mit nem akar. A nagy kérdés, vajon sikerül-e egyáltalán közös nevezőre jutni legalább egy új kormány létrehozásáról vagy elkerülhetetlen-e az új választások kiírása. S még akkor sem biztos, lesz-e olyan gazdasági program, amivel fltartóztatható a további hanyatlás. +++
Szászi Júlia, MTI-Panoráma
1990. február 16., péntek 15:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|