Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 16.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása

"A Fiatal Demokraták Szövetsége soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő üzem építésével kapcsolatban: - aggódunk, mert a 30 ( ) méteresre tervezett kéményből az égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:

Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató

"Kis János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd 1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás mutatóját. Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik. Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."

Már Svédország se a régi...1. rész

1990 február 16. (MTI-Panoráma) - ,,Akár a keleti tömbben,, - hördült fel Svédországban az ellenzék - és mi tagadás a közvélemény jó része is - amikor Ingvar Carlsson kormányfő pénzügyminisztere ösztönzésére előállt szigorú gazdasági programjával. Már a bérek, árak és nyugdíjak két évre szóló befagyasztása sem aratott osztatlan sikert, de a jóléti állam örökkévalóságában hívő svédeket mindenek felett a sztrájkjog felfüggesztése háborította fel. Ezt a munkaadók és munkavállalók közötti kötelező békekötés jelszavával is eredménytelenül próbálta szalonképessé tenni a kormány.


A javasolt módszereket a képviselők olyannyira diktatórikusnak
és a piacgazdasághoz méltatlannak tralálták, hogy a
szociáldemokraták kisebbségi kormánya - amely között a kommunisták
és a zöldek szavazataival támogatva rendszerint felül tudott
kerekedni az ellenzéki polgári pártokon - ezúttal 190-153 arányban
alulmaradt. Carlsson, ahogy az illik, lemondott. De mivel a
hosszúnak igérkező kormányalakítási huzavona idejére sem maradhat
irányítás nélkül az ország, az ügyeket ezután is az arra egyedül
alkalmasnak tartott eddigi miniszterelnök viszi tovább. A nagyobb
esély kedvéért a ,,fő bűnös,, - Kjell-Olof Feldt pénzügyminiszter, a
gazdasági intézkedések kidolgozója és fő szorgalmazója is félreállt,
s bejelentette: mivel a maga részéről változatlanul nem lát más
megoldást a svéd gazdasági bajok orvoslására, lemond hivataláról,
jöjjenek a fiatalok, az új eszmék.

    Svéd gazdasági bajok? A skandináv ország belpolitikai vihara -
hivatalban lévő kormány parlamenti veresége, koaliciós huzavonák -
nem túl izgalmasak, mindez a pluralista polgári demokrácia
velejárójának is felfogható. De hogy Svédország manapság már nem a
jóléti állam modellje, hogy gondjai vannak és sürgősen orvoslandó
problémái, ez kétségkivül meglepheti a kivülállót.

    Sőt, a jelek szerint a politikai pártokat is. Ezek, főként az
1932 óta - hat évet kivéve - kormányon lévő szociáldemokraták
megszokták, hogy nincs is más dolguk, mint az, hogy mindenkinek
egyenlően és igazságosan, lehetőleg arányosan juttssanak a jólétből.

    Ezt a jólétet azonban nem kimélték a piacgazdaságot is érintő
zavarok, s bármennyire is hihetetlen, Svédország elszegényedése
megkezdődött. A szakemberek szerint csalókák a ipari export
rekord-adatai, s például az OECD országok közül Svédország
rendelkezik a legalacsonyabb megtakaritási aránnyal, viszont a
legtöbb adóssággal. Ez az államra, a magáncégekre és az egyénekre
egyaránt vonatkozik. (folyt)



1990. február 16., péntek 15:01


Vissza »


Már Svédország se a régi... 2. rész


Amikor 1982-ben a szociáldemokraták hat év szünet után ismét
kormányra kerültek, már a multé volt a teljes foglalkoztatottság; s
az akkor meghírdetett gazdaságpolitikai céljai még most sem
látszanak elérhetőnek. Az infláció (10 százalék), a gazdasági
növekedés stagnálása, a bérkiadások növekedése mellett a
termelékenység visszaesése - olyan tények, amelyeket nem lehet
sokáig lfigyelmen kivül hagyni. Bármilyen jó is a svéd termékek híre
a világban, Svédország mégis komoly piacokat veszített, s a
hirhedten szigorú adórendszer miatt a hazai cégek szivesebben
ruháznak be külföldön. Egy 1988-as nyugatnémet adat szerint a
külföldi cégek megközelítőleg 13,5 milliárd nyugatnámet márka
profitjából alig 2,4 milliárd áramlott vissza Svédországba. S hogy
számszerűségében hogyan halványul a legendás svéd gazdagság?
Egykoron Amerika után a leggazdagabb országnak számnított - ma
vlahol a 17. hely környékén kullog.

    A ma is példaszerűnek tartott svéd szociálpolitika nyeli a
milliárdokat, a brutto nemzeti össztermék tekintélyes részét. Az évi
hat hét fizetett szabadság és az egyéves anyasági szabadság miatt a
papiron 40 órás munkahét valójában csak 31 óra. A demokráciához,
egyenlőséghez szokott, nem utolsósorban pedig a háboruk rombolásától
megkímélt ország egyenletes jóléte mindeddig nem tette szükségessé,
hogy anyagi ösztönzéssel vegyék rá a svédeket a jobb és
termelékenyebb munkára. Sztrájkok voltak, vannak - de hogy igazi
fennakadásokat is okozhatnak, az csak mostanában kezdett szemet
szúrni. Ha minden jól megy lassan végetér a banktisztviselők
háromhetes sztrájkja (húsz százalék béremelést követeltek), de
hamarosan kezdődik a közalkalmazottaké.

    A most lemondott Kjell-Olof Feldt pénzügyminiszter esküszik rá:
a válságkezelő gazdasági csomagterv egyáltalán nem tulzó. Ugyanakkor
- például egyes állami szektorok magánkézbe adása miatt- az eddigi
elvekkel összeegyeztethetetlen. A szakszervezetek, a
szociáldemokraták, a kommunisták, a zöldek munkásellenesnek tartják
- a polgári pártok a nyitott piacgazdasággal ellentétesnek.

    Egyelőre senki sem tudja, mi lehetne a gyógyír. Csak azt tudja
mindenki, mit nem akar. A nagy kérdés, vajon sikerül-e egyáltalán
közös nevezőre jutni legalább egy új kormány létrehozásáról vagy
elkerülhetetlen-e az új választások kiírása. S még akkor sem biztos,
lesz-e olyan gazdasági program, amivel fltartóztatható a további
hanyatlás. +++

Szászi Júlia, MTI-Panoráma



1990. február 16., péntek 15:18


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD