|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ
közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő
üzem építésével kapcsolatban:
- aggódunk, mert a 30 (
) méteresre tervezett kéményből az
égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron
felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:
Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató
"Kis
János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra
azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az
infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd
1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás
mutatóját.
Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a
gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen
nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik.
Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak
befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket
sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra
lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: Fordulatot jelent-e a kokain-csúcs a kábítószer
elleni harcban?
|
1990. február 16. péntek (MTI-Press) - A kolumbiai kokain-csúcs nem rengette meg Amerikát. Az amerikai elnök találkozója három latin-amerikai kollégájával inkább azt erősítette meg, amit eddig is mindenki tudott: a kábitószer elleni harc nem rendőrségi, vagy katonai kérdés, hanem olyan súlyos gazdasági probléma, amelynek megoldásához dollár milliárdokra lenne szükség - s egyenlőre nincs senki, aki állni tudná ezt a számlát.
Egy szempontból ,,történelmi,, volt a cartagenai megbeszélés. Első alkalommal találkozott a legnagyobb fogyasztó - az Egyesült Államok - elnöke a három legnagyobb kokain-termelő ország - Kolumbia, Bolivia és Peru - vezetőjével, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a fehér por szédítő karrierjének derékba törésére. A nemes cél nagyságához képest igen szerény lett az eredmény. Néhány ,,minisztériumi szintű,, megállapodást aláírtak ugyan, de ezek a szerződések aligha jelenthetik az alapját annak az együttmüködésnek, amit George Bush úgy fogalmazott meg, hogy a csúcs résztvevői egyetértettek abban: egyformán fontos a kokain termelésének és fogyasztásának visszaszorítása.
Ebben korábban sem volt komoly vita az érintett országok között. A latin-amerikai államok jó ideje már másként teszik fel a kérdést. Azt mondják, amig az Egyesült Államok védővámokkal sikeresen óvja az amerikai piacot legális termékeikkel szemben, addig a helyi termelőket még a hadsereg bevetésével sem lehet meggyőzni arról, hogy a jól jövedelmező kokacserje helyett a ráfizetéses mezőgazdasági termékekkel foglalkozzanak. Ráadásul a kokain már teljesen beépült a termelő országok gazdaságába: becslések szerint a kábitószerből származó összegek elérik vagy meghaladják a törvényes exportbevételeket.
,,A narkó-terroristák csak egyetlen törvényt, a kereslet-kínálat törvényét nem sértik meg,, - mondta Cartagenában Virgilio Barco kolumbiai elnök. Érthető hát, hogy az az amerikai igéret, miszerint a három latin-amerikai ország öt év alatt 2,2 milliárd dollár támogatást kapna az Egyesült Államoktól, nem tette boldoggá George Bush partnereit. A kolumbiai elnök ugyanis kapott már más ajánlatot is. Hazájában ténykedik a hírhedt ,,medellíni-kartell,,, az a szervezet, amely az Egyesült Államokba csempészett kokain 80 százalékának termelője és forgalmazója. A szervezet vezetői sokkal nagyvonalúbbak voltak: azt ajánlották, hogy ha a kormány nem zaklatja őket azzal, hogy a lebukott csempészeket kiadja az Egyesült Államoknak, akkor készek kifizetni Kolumbia teljes külföldi adósságát. Az pedig jelenleg eléri a 16 milliárd dollárt.+++
1990. február 16., péntek 12:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|