Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 16.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása

"A Fiatal Demokraták Szövetsége soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő üzem építésével kapcsolatban: - aggódunk, mert a 30 ( ) méteresre tervezett kéményből az égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:

Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató

"Kis János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd 1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás mutatóját. Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik. Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."

Mik azok a népfrontok? (1.)

1990. február 16. péntek (AP/MTI-Panoráma) - Észtországban, Litvániában alig van különbség a népfrontok vezetőinek és a helyi kommunista párttikároknak a politikai véleménye, magatartása között. Másutt viszont, a Kaukázusban, Moldáviában a népfront a kommunista párt szabályszerű ellenzéke. Egy valamiben nagyon hasonlítanak: gondosan - kínosan - ügyelnek arra, hogy ne tartsák őket politikai pártnak. Nincs taglistájuk, rendszerint fogalmuk sincs a ,,létszámról,,. Egyik Népfront sem vallja - legalábbis nyíltan nem -, hogy aktívan a hatalomra tör, s bár együttműködés van közöttük, mindegyikük tevékenységének fókuszában a helyi ügyek állnak.


Döntő hasonlóság közöttük, hogy a glasznoszty és a peresztrojka
nyitott előttük utat - a népfrontok voltak a politikai pluralizmus
igazi kezdeményezői, s a dolgok mostani állása alapján nem kizárt,
hogy ők lesznek a pluralizmus fő haszonélvezői is: talán belőlük
alakulnak a Szovjetunió ellenzéki pártjai.

    Az SZKP Központi Bizottságának minapi döntésében, vagyis hogy a
párt hajlandó lemondani a politikai hatalom monopóliumáról,
vitathatatlanul szerepet játszottak a népfrontok. Az állásfoglalás
nyomán még markánsabban látszik, hogy egy-egy helyi Népfront talán
az első lépés egy olyan politikai struktúra irányában, amely végül a
kommunista párt több évtizedes hatalmi egyeduralma után elvezet az
igazi politikai versengésen alapuló rendszerhez.

    Különálló népfrontok tevékenykednek a Szovjet köztársaságok
zömében, de Oroszország sok városában is. A különféle politikai
mozgalmak, szervezetek között a népfrontok is nyomást gyakoroltak a
kommunista pártra a változások érdekében. Néhány év alatt nemcsak
tapasztalatokban lettek gazdagabbak, de igen széles körben találtak
követőkre, sőt, esetenként látványos választási sikereket értek el.

    Az elsők majdnem két éve a balti köztársaságokban, Litvániában,
Lettorsszágban és Észtországban alakultak. Kezdetben ,,mindenkit,,
képviseltek, behatárolatlan embercsoportot, helyi panaszokat,
sirámokat, vágyakat. Ma már a népfrontok sokasága létezik, ám
külön-külön dolgoznak, s még különösebb erőfeszítést sem tettek a
mozgalmakat egyesítéséért, munkájuk országos összehangolásáért. De
vezetőik ma már tudják: túl vannak az első szakaszon, ame lyben a
mozgalom szerepe az volt, hogy életet leheljen az apátiába süllyedt,
végelete kig közönyös tömegbe. Most a másodiknak kell következnie: a
különböző Népfrontok különböző frakciói között megtalálni azt ami
összeköti őket, hogy egy-egy közös cél és platform körül a sok
mozgalomból sok párt alakulhasson. (folyt)



1990. február 16., péntek 12:30


Vissza »


Mik azok a népfrontok? (2.)


A legmesszebbre a balti köztársaságokban jutottak: itt már
formálódnak a nem kommunista politikai pártok. Észtországban éppen
az egyik Népfront-vezető bábáskodott a Szociáldemokrata Párt
megalakításánál, s szerveződnek a szociáldemokraták a két másik
balti köztársaságban is.

    Egyelőre nem vehetik fel a versenyt a kommunista párttal - de
idén tavasszal, a helyi és köztársasági választásokon van esélyük
néhány hely megszerzésére, sőt, talán a kommunisták kénytelenek
lesznek velük koalícióra lépni. Egyelőre ugyan nem mint külön
pártokkal, hanem mint a Népfront által lazán összefgott többféle
politikai erőt képviselő ,,ellenzéki,, tömörüléssel. A Moszkvai
Rádió Interfax sajtóügynöksége a minap idézte Jurij Orlov
történészt, aki szerint a Baltikumban a szociáldemokraták akár a
szavazatok 20-30 százalékát is megszerezhetik. Óriási szám ez -
tekintettel az ,,előzményekre,,.

    A Litván KP decemberben elszakadt az SZKP-tól: talán mert nem
bízik a választási sikerben, ha Moszkva egyik ,,leányvállalataként,,
indul harcba. Algirdas Brazauskas, a párt főtitkára hasonló célokat
követ, mint a litván Sajudis, - ide értve a köztársaság majdani
függetlenségét is. A litván kommunisták tavaly márciusban az
országos választásokon tanulgatta a leckét: a Sajudis 30 jelöltje
közül majdnem min degyik győzött. A vesztesek között volt a
köztársaság legfelső tanácsának elnöke és a miniszterelnök is.

    A lett KP pedig maga is beismeri, hogy ebben a köztársaságban is
döntő befolyása van a Népfrontnak; ezért a lett kommunisták is
fontolgatják az SZKP-tól való elszakadást. A lett parlament pedig
éppen most szavazta meg: cél a köztársaság függetlensége.

    Sok még persze a tanulnivaló. A tavalyi választásokon a grúz
függetlenségi mozgalom - benne a Népfront - még bojkottot hirdetett;
a KB minapi döntése után egy nappal már lelkesen kezdtek készülődni
a helyi választásokra.

    Oroszországban, a legnagyobb köztársaságban a népfrontok persze
nem tudták meglovagolni a központ-(Moszkva)ellenes hangulatot. De az
máris látható, hogy potenciálisan hatalmas erőt képviselnek. Az
orosz Népfront volt az egyik szervezője februári KB ülést megelőző
óriási moszkvai tömegtüntetésnek. Amelyen mellesleg jelen voltak már
a reformkommunisták is. Szólt a tömeghez az a Borisz Jelcin is, aki
ellen tavaly még a KB vizsgálatot folytatott, amiért állítólag a
többpártrendszer gondolatát dédelgette.

    Mit számít ez ma már? ,,Az áttérés a többpártrendszerre csak idő
kérdése,, - mondta Jelcin egy interjúban. Manapság már mondhatta.
Mert vannak népfrontok. +++



1990. február 16., péntek 12:32


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD