|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz soproni csoportjának állásfoglalása
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
soproni csoportja aggodalmát fejezi ki az osztrák-magyar határ
közelében, Siegendorfban (Cinfalva) tervezett hulladékmegesmmisítő
üzem építésével kapcsolatban:
- aggódunk, mert a 30 (
) méteresre tervezett kéményből az
égéstermékek az uralkodó széljárás függvényében elsősorban Sopron
felé áramlanának."
SZER, Magyar híradó:
Van kiút - SZDSZ sajtótájékoztató
"Kis
János hozzátette: ha csodatételre nem vállalkozhatnak is, arra
azonban tényleges lehetőség van, hogy még az idén megállítsák az
infláció gyorsulását, 1992-ben pedig 20 százalék alá, majd
1993-94-ben 5-6 százalékosra szorítsák vissza a pénzromlás
mutatóját.
Az SZDSZ szerint rövid távon az infláció megfékezését kell a
gazdaságpolitika középpontjába állítani, különben a lakosság igen
nagy tömegei fognak tönkre menni, és a gazdaság is szétzüllik.
Antiinflációs politika azonban nem képzelhető el sem az árak
befagyasztásával, sem minden korlátozás megszüntetésével. A béreket
sem lehet szerintük teljesen szabadjára engedni. Mindez csak arra
lenne jó, hogy vágtázó inflácáió alakuljon ki."
|
|
|
|
|
|
|
Mik azok a népfrontok? (1.)
|
1990. február 16. péntek (AP/MTI-Panoráma) - Észtországban,
Litvániában alig van különbség a népfrontok vezetőinek és a helyi
kommunista párttikároknak a politikai véleménye, magatartása között.
Másutt viszont, a Kaukázusban, Moldáviában a népfront a kommunista
párt szabályszerű ellenzéke. Egy valamiben nagyon hasonlítanak:
gondosan - kínosan - ügyelnek arra, hogy ne tartsák őket politikai
pártnak. Nincs taglistájuk, rendszerint fogalmuk sincs a
,,létszámról,,. Egyik Népfront sem vallja - legalábbis nyíltan nem
-, hogy aktívan a hatalomra tör, s bár együttműködés van közöttük,
mindegyikük tevékenységének fókuszában a helyi ügyek állnak.
Döntő hasonlóság közöttük, hogy a glasznoszty és a peresztrojka nyitott előttük utat - a népfrontok voltak a politikai pluralizmus igazi kezdeményezői, s a dolgok mostani állása alapján nem kizárt, hogy ők lesznek a pluralizmus fő haszonélvezői is: talán belőlük alakulnak a Szovjetunió ellenzéki pártjai.
Az SZKP Központi Bizottságának minapi döntésében, vagyis hogy a párt hajlandó lemondani a politikai hatalom monopóliumáról, vitathatatlanul szerepet játszottak a népfrontok. Az állásfoglalás nyomán még markánsabban látszik, hogy egy-egy helyi Népfront talán az első lépés egy olyan politikai struktúra irányában, amely végül a kommunista párt több évtizedes hatalmi egyeduralma után elvezet az igazi politikai versengésen alapuló rendszerhez.
Különálló népfrontok tevékenykednek a Szovjet köztársaságok zömében, de Oroszország sok városában is. A különféle politikai mozgalmak, szervezetek között a népfrontok is nyomást gyakoroltak a kommunista pártra a változások érdekében. Néhány év alatt nemcsak tapasztalatokban lettek gazdagabbak, de igen széles körben találtak követőkre, sőt, esetenként látványos választási sikereket értek el.
Az elsők majdnem két éve a balti köztársaságokban, Litvániában, Lettorsszágban és Észtországban alakultak. Kezdetben ,,mindenkit,, képviseltek, behatárolatlan embercsoportot, helyi panaszokat, sirámokat, vágyakat. Ma már a népfrontok sokasága létezik, ám külön-külön dolgoznak, s még különösebb erőfeszítést sem tettek a mozgalmakat egyesítéséért, munkájuk országos összehangolásáért. De vezetőik ma már tudják: túl vannak az első szakaszon, ame lyben a mozgalom szerepe az volt, hogy életet leheljen az apátiába süllyedt, végelete kig közönyös tömegbe. Most a másodiknak kell következnie: a különböző Népfrontok különböző frakciói között megtalálni azt ami összeköti őket, hogy egy-egy közös cél és platform körül a sok mozgalomból sok párt alakulhasson. (folyt)
1990. február 16., péntek 12:30
|
Vissza »
|
|
Mik azok a népfrontok? (2.)
|
A legmesszebbre a balti köztársaságokban jutottak: itt már formálódnak a nem kommunista politikai pártok. Észtországban éppen az egyik Népfront-vezető bábáskodott a Szociáldemokrata Párt megalakításánál, s szerveződnek a szociáldemokraták a két másik balti köztársaságban is.
Egyelőre nem vehetik fel a versenyt a kommunista párttal - de idén tavasszal, a helyi és köztársasági választásokon van esélyük néhány hely megszerzésére, sőt, talán a kommunisták kénytelenek lesznek velük koalícióra lépni. Egyelőre ugyan nem mint külön pártokkal, hanem mint a Népfront által lazán összefgott többféle politikai erőt képviselő ,,ellenzéki,, tömörüléssel. A Moszkvai Rádió Interfax sajtóügynöksége a minap idézte Jurij Orlov történészt, aki szerint a Baltikumban a szociáldemokraták akár a szavazatok 20-30 százalékát is megszerezhetik. Óriási szám ez - tekintettel az ,,előzményekre,,.
A Litván KP decemberben elszakadt az SZKP-tól: talán mert nem bízik a választási sikerben, ha Moszkva egyik ,,leányvállalataként,, indul harcba. Algirdas Brazauskas, a párt főtitkára hasonló célokat követ, mint a litván Sajudis, - ide értve a köztársaság majdani függetlenségét is. A litván kommunisták tavaly márciusban az országos választásokon tanulgatta a leckét: a Sajudis 30 jelöltje közül majdnem min degyik győzött. A vesztesek között volt a köztársaság legfelső tanácsának elnöke és a miniszterelnök is.
A lett KP pedig maga is beismeri, hogy ebben a köztársaságban is döntő befolyása van a Népfrontnak; ezért a lett kommunisták is fontolgatják az SZKP-tól való elszakadást. A lett parlament pedig éppen most szavazta meg: cél a köztársaság függetlensége.
Sok még persze a tanulnivaló. A tavalyi választásokon a grúz függetlenségi mozgalom - benne a Népfront - még bojkottot hirdetett; a KB minapi döntése után egy nappal már lelkesen kezdtek készülődni a helyi választásokra.
Oroszországban, a legnagyobb köztársaságban a népfrontok persze nem tudták meglovagolni a központ-(Moszkva)ellenes hangulatot. De az máris látható, hogy potenciálisan hatalmas erőt képviselnek. Az orosz Népfront volt az egyik szervezője februári KB ülést megelőző óriási moszkvai tömegtüntetésnek. Amelyen mellesleg jelen voltak már a reformkommunisták is. Szólt a tömeghez az a Borisz Jelcin is, aki ellen tavaly még a KB vizsgálatot folytatott, amiért állítólag a többpártrendszer gondolatát dédelgette.
Mit számít ez ma már? ,,Az áttérés a többpártrendszerre csak idő kérdése,, - mondta Jelcin egy interjúban. Manapság már mondhatta. Mert vannak népfrontok. +++
1990. február 16., péntek 12:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|