|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
"A Történelemtanárok Egylete
sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter
megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a
szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:
Grósz Károly esete
"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a
résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz
Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett
stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta
volna.
Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200
tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték
- sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk
volt mindazokból, akik tönkretették országunkat
A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az
MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a
Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tadzsikisztáni helyzet
|
----------------------
München, 1990. február 15. (SZER, A mai nap) - Részletezzük a tadzsikisztáni helyzetről kapott információkat:
- Tadzsikisztán fővárosát a rendkívüli állapot kihírdetésekor lezárták a külföldi újságírók elől, így csak hivatalos és félhivatalos szovjet közlemények állnak rendelkezésünkre.
Ezekből megállapítható, hogy a zavargás kifejezetten nemzeti jellegű. Először az örmények ellen irányult, mert olyan hírek kaptak lábra a fővárosban, hogy a Bakuból elmenekített örmények Tadzsikisztánban jogtalan előnyökhöz jutnak.
A zavargás elfajult. A helyi szervek nem voltak képesek helyreállítani a rendet, és a jelek szerint a belügyi csapatok sem. A legutolsó jelentések szerint ezért ejtőernyős alakulatokat vezényeltek ki Dusanbeba.
A szovjet Interfaksz hírügynökség értesülése szerint az ott állomásozó szovjet sorkatonaság nem hajlandó vállalni a rendfenntartó szerepét, mert nem akar abba a helyzetbe kerülni, mint Grúzia fővárosában, ahol - mint emlékezetes - a katonaság beavatkozásának számos áldozata volt, és az egységparancsnokokat szigorúan megbűntették.
Ugyancsak szovjet források közleménye szerint a zavargók egy része a fővároson kívülről érkezett. Nem lehet kizárni, hogy annak a sátortábornak a lakóiról van szó, akiket a földrengés tett hajléktalanná. Ez megmagyarázná az első örményellenes fellépéseket.
Az események azonban most már túlnőttek ezen a problémán, erősen vallási és nemzeti jellegűvé váltak. Ezt bizonyítják a különböző követelések is, amelyek között épp úgy szerepel a helyi sertésvágóhíd és feldolgozó üzem bezárása, mint a kommunista vezetőség egyes tagjainak leváltása. Követelik egy timföldgyár bezárását is, és azt, hogy a gyapottermesztésből származó hasznot ne Moszkva fölözze le, hanem a tadzsikok szociális problémáit oldják meg. (folyt.)
1990. február 15., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|