 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
"A Történelemtanárok Egylete
sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter
megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a
szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:
Grósz Károly esete
"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a
résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz
Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett
stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta
volna.
Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200
tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték
- sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk
volt mindazokból, akik tönkretették országunkat
A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az
MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a
Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Hát én most már kit válasszak?
|
Ezt a kérdést teszem fel magamnak most már naponta, s naponként
halogatom a döntést, a választ. Hát én most már kit válasszak - az e
pillanatban ötvenegy párt-pártocska közül, amelyeknek képviselői
naponta vagy tucatszor próbálnak maguk mellé állítani, ígérve bort,
búzát, békességet, megnyugvást és gazdagságot, demokratizmust és
jogállamiságot, jólétet és vállalkozási lehetőséget, szociális
biztonáságot és délkelet-ázsiai "kistigrisséget", konvertibilis
forintot, függetlenséget és egészséget, Istent és hazát, meg a jó ég
tudja, hogy mi mindent...
De ha egyszer mindenki valójában ugyanazt ígéri, ugyanolyan
hévvel, hittel és meggyőződéssel, elszántsággal, balról és jobbról,
balközépről és jobbközépről, s egyáltalán mindenhonnan és minden
módon: keresztény meggyőződéssel és radikálisan, szociálisan és
kommunisztikusan, liberálisan és konzervatívan, népiesen és
urbánusan, értelmiségi módra és (agrár)proletár öntudattal..., akkor
én most kit válasszak?
Végtére is mi sem egyszerűbb: bárkit is választok, mindenki,
kivétel nélkül mindeki, csakis a javamat akarja, csakis a
békességemért, a nyugalmamért, a boldogulásomért, anyagi
gyarapodásomért dolgozik, erejét megfeszítve. És a válasz mégsem
egyszerű, mert gyanakszom
Keresem az ígéretek mögötti
realitásérzéket, keresem az ígéretek valós konkrétumfedezetét, a
kézzelfogható, az átlátható, a gondolkodásra serkentő és vitára
késztető, vagy éppen a lelkesedő egyetértésemet kiváltó programokat,
de semmit sem találok. Mindössze csak - és most már naponta -
csinosan vagy ízléstelenül nyomtatott röplapokat a postaládámban, s
hallok naponta többször is propagandaműsorokat.
Akkor hát én most már kit válasszak? S halogatom a választ, mert
azt látom, hogy mások is halogatják, és mások is tanácstalanok.
Házunkban egyre több lakás ajtajára teszik ki a cetliket, hogy
"pártképviselők ne csöngessenek
", vagy "kopogtató cédulát nem
árulunk", vagy egyszerűen csak "hagyjanak bennünket békén
".
(folyt.)
1990. február 15., csütörtök 14:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|