Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 15.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása

"A Történelemtanárok Egylete sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:

Grósz Károly esete

"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta volna. Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200 tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték - sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk volt mindazokból, akik tönkretették országunkat A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is. "

Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)

1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március 16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay Edit, az MTI munkatársa.


E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó
örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy
nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le
elöljáróban Fodor István.

    Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az
Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel
ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának
kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom
érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség,
amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők
valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek.
Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak
a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is.
Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt
Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt
jár le a mandátuma.

    Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a
magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai
átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli
egyeztetések után szentesít törvényeket.

    Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie -
tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára,
az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat
először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a
tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A
törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást,
hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi
kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű
törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta
meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.)



1990. február 15., csütörtök 14:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (2. rész)


Az Országgyűlés megbízott elnöke annak a meggyőződésének adott
hangot, hogy még a mai Parlamentnek kellett volna megalkotnia a
teljes törvényt, hiszen így teremtett volna tiszta, egyértelmű
feltételeket az új Országgyűlés választásához. Így viszont az
újonnan megválasztott plénumnak nagyon rövid időn belül kell
foglalkoznia ezzel a témával, megelőzve esetleg a kormányalakítást
is. Fodor István hozzáfűzte: e törvényjavaslatnak, s különösen az
anyagiakra vonatkozó részének az elvetése egyfajta demagóg
beállításnak köszönhető, s ez a szemlélet kapott túlzott hangsúlyt a
sajtóban is. Így az új Parlamentnek nincsenek meg a működéséhez
szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételei sem. Márpedig
mindezek nélkül már az első pillanatban működésképtelen lehet az új
Országgyűlés.

    A törvényhozási mechanizmus egyik legfontosabb tapasztalataként
azt emelte ki Fodor István: a jelenlegi Parlament az elmúlt másfél
évben olyan mennyiségű munkát végzett el - már-már főhivatásban -,
ami a későbbiek folyamán egy profi Országgyűlésnek is bőségesen
elegendő, sőt, sok lenne. Éppen ezért az új Parlament örökségéből
megszívlelendő tanulság: nem szabad elfogadnia, hogy a kormány
hétről hétre sürgősségi tárgyalást kérve, tömegével nyújtson be
alapos felkészülést, szakértelmet igénylő törvényjavaslatokat.
Véleménye szerint a célszerű az lenne, ha a kétfordulós
törvényalkotási gyakorlat honosodna meg, azaz: az első fordulóban
csak a koncepciót, a szabályozási elveket vitatnák meg a képviselők,
a második menetben pedig a vita alapján kidolgozott-átdolgozott
konkrét javaslatot. Ahogyan ezt az Országgyűlés meg is tette az
alkotmány módosításakor.

    A politikai átalakulás folyamatára visszatérve kifejtette: a
jogállamiság, a parlamentáris demokrácia megteremtésének természetes
velejárója, hogy a politikai tagozódással egyidőben a társadalom
egyfajta atomizálódása is végbemegy. Ugyanilyen természetes jelenség
lesz viszont az is, ha a választások után tisztulási folyamat zajlik
majd le. Abban a pillanatban, amikor a nép visszaigazolta, hogy kik
,,beszélnek valóban az ő nevében,,, nagyságrendekkel csökken majd a
politikai pártok száma. (folyt. köv.)



1990. február 15., csütörtök 14:10


Vissza »


Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (3. rész)


Minderre figyelemmel az ország jövője szempontjából az optimális
megoldás az lenne, ha csak néhány - de biztos többséget jelentő -
párt alakítana koalíciós kormányt. És ehhez hiteles személyiségekre
van szükség. A mai ismeretek alapján szóba jöhető pártok
rendelkeznek az ehhez szükséges felkészültséggel. Tudják azt, hogy
más ellenzéki pozícióból ,,csípőből tüzelni,, és megint más
kormányzati pozícióból felelősséget vállalni. A legfontosabb: ne a
hatalmi harc, ne az elszámoltatás legyen a legfőbb elfoglaltságuk,
hanem a helyzet alapos elemzése, a lehetőségek felmérése és mindezek
alapján egy hosszabb távú stratégia meghatározása.

    Az új Parlamentre váró örökség alapja másfelől a gazdaság
helyzete, állapota, amelynek előidézésében már vitatható a Parlament
szerepe. Ma erre kell fordítani elsősorban a figyelmet, a gazdasági
rendszer- és struktúraváltást kell megvalósítani, de úgy, hogy az
átalakítás soha ne hordozza magában a társadalmi robbanás valós
veszélyét. Fodor István úgy ítélte meg: a gazdaság ma sincs annyira
leromlott állapotban, hogy a tervezett eszközök igénybevételével ne
válhatna dinamikusabbá, s később a világpiac részévé. Annál is
inkább, mert a magyarországi változások külpolitikai feltételei
továbbra is kedvezőek, hiszen a folyamatok - s ez a lehetséges
partnerországok számára meghatározó - szilárd elképzelések alapján
zajlanak - mondotta végezetül az Országgyűlés megbízott elnöke.
(MTI)



1990. február 15., csütörtök 14:11


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés

" A Fidesz-ellenes propaganda ugyanis akkor már majd' két éve, a Fidesz létrejötte óta szisztematikusan azt sulykolta az emberek fejébe, hogy ultraradikális, szélsőjobboldali, netán fasisztoid szervezettel állnak szemben. Nos ennek a rágalomnak befellegzett. A február 15-i sajtótájékoztatón még egy fontos elvi bejelentés történt: az, hogy a Fidesz az ország szempontjából a legcélravezetőbbnek egy SZDSZ-MDF nagykoalíciót tartana."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD