 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
"A Történelemtanárok Egylete
sajnálattal értesült arról, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter
megfelelő előkészítés, s az érintettek bevonása nélkül döntött a
szóbeli érettségi tételek összellításának új rendjéről."
SZER, Magyar híradó:
Grósz Károly esete
"Tegnap Leninvárosban az MDF által szervezett tüntetésen a
résztvevők tiltakoztak az ellen, hogy az MSZMP képviseletében Grósz
Károly is szerepeljen a leninvárosi televízió által szervezett
stúdióvitán. A tv-műsor a térség gazdasági helyzetét tárgyalta
volna.
Az MTI jelentése szerint Grósz Károly érkezését körülbelül 200
tüntető megvárta, s mikor megjött lökdösték, körbefogták, köpködték
- sőt állítólag meg is ütötték. Többen dühösen kiabáltak: - Elegünk
volt mindazokból, akik tönkretették országunkat
A stúdióvita elmaradt, s a városi televízióban közölték, hogy az
MSZMP feljelenti a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetét a
Legfőbb Ügyészségen, de a Leninvárosi Rendőrfőkapitányságon is.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Választási harc - közvéleménykutási eredmények
|
----------------------------------------------
München, 1990. február 14. (SZER, Magyar híradó) - Választási
háború a köbön - jellemezte röviden és találóan a helyzetet
Budapestről tegnap visszatért, magyarul jól beszélő müncheni német
újságíró kollégám, majd megjegyezte: még a mosdókagylóból is
politikai hirdetés folyik.
Bizony: állampolgár legyen a talpán, aki el tud igazodni a
Magyarországon gomba módra szaporodó pártok dzsungeljében, de az
újságíró sincs könnyű helyzetben. Annak ellenére, hogy igyekszem
figyelemmel kísérni a változásokat, a több mint félszáz politikai
szervezet között számos olyan akad, amelyről semmi sem derül ki. Sem
az, hogy kik állnak mögötte, vagy hogy mit is akarnak egyáltalán.
Sokszor még a reklám, illetve programnyilatkozat hallatán sem
világosodik a kép, sőt tovább sötétedik, pedig úgy gondolom, hogy a
hiba nem az én, a mi, az Önök készülékében keresendő.
Külön nehézséget jelentenek az egyforma hangzású, illetve egy
tőről fakadó politikai szervezetek. Például a tavalyi állampárt -
önmegtermékenyítéssel, szűznemzéssel és osztódással szaporodva - az
MSZMP-től, az agrárpártokon keresztül a Münnich Ferenc Társaságig
körülbelül 10 pártos szervezettel képviselteti magát a végső harcba
indulók listáján. Minden bizonnyal azzal a céllal, hogy veszett
fejszéjének - jobbanmondva sarlójának és kalapácsának - több nyélből
kovácsolhasson hatalmi bunkócskát. A jelek szerint nem a legnagyobb
sikerrel - de ez már más kérdés. (folyt.)
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Választási harc - 1. folyt.
|
A hatalom egykori, illetve jelenlegi birtokosai - mint azt a
Duna és egyéb gate-k is bizonyítják - más pártokat is igyekeznek
megosztani, szétforgácsolni. Ebben a vonatkozásban már több siker
koronázta erőfeszítéseiket, amelyek párosultak az ellenzéki
szervezetek gyermekbetegségeivel: a belső harcokkal.
Így például a szocdemek háromfelé szakadtak, a
kereszténydemokratáknál pedig külön jelentkeznek a fiatalok, a
néppártiak, és más helyi szervezetek, szövetségek. Ez rendkívül
gyengíti ezen történelemi pártokat, illetve elképzelhető, hogy be
sem kerülnek az országgyűlésbe.
Érdekes párhuzam, hogy a bajorországi választásokon külön listán
akart indulni a jelenleg nagy többséggel kormányzó
Keresztényszocialista Uniótól a párt ifjúsági szervezete -, de a
választási bizottság tegnap úgy döntött, hogy ezt nem engedélyezi,
mert szerinte a fiatalok az Unióhoz tartoznak, ezért annak
"fedőszervezeteként" nem vehetnek részt külön a választáson. Ilyen
rostálásra - szerintem - Magyarországon is szükség lett volna. De
azért úgy látászik, hogy az állampolgárok egyre inkább eligazodnak a
hazai párt-útvesztőben. Legalábbis ezt erősítik meg a
közvéleménykutatások eredményei.
A február 7-ikén nyilvánosságra hozott felmérés szerint csak 6
párt kerülne be az Országgyűlésbe: az MDF, az SZDSZ, a független
kisgazdák, az MSZP, a Fidesz és az MSZDP. Ha ez volna a végső
sorrend és arány, akkor mindenféle kormánykoalíció elképzelhető
lenne, de az MSZP kibukását, ellenzékbe kerülését bizonyosra
vehetnénk. Legalábbis a Magyar Közvéleménykutató Intézet, tehát az
államinak nevezhető szervezet adatai szerint. (folyt.)
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási harc - 2. folyt.
|
Viszont a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián
közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport -
felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag
eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit
választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat
kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11
és Fidesz 6 százalék. - Így döntetének tehát azok, akik emlékezetből
idézik a pártokat, nem eléjük tett listáról kellett választaniok.
A részletekről hallgassák meg Lángh Júlia budapesti interjúját:
- A holnap megjelenő Heti Világgazdaságban olvashatjuk a Medián
Közvéleménykutató Kft. felmérését: ha most vasárnap lennének a
választások, ön melyik párt jelöltjére szavazna?
Így első pillanatra, és laikus szemmel azonnal kiugrik két dolog
is, de ezenkívül még nagyon sok figyelemre méltó van a felmérésben.
Az egyik, amelyet érdekesnek találtam az az, hogy rohamosan csökken
egy előző - novemberi - felméréshez képest azoknak a száma, akik még
nem tudják, hogy kire szavaznának. A másik pedig, hogy az
úgynevezett kicsi pártoknak valóban nincsen különösebben sok
potenciális szavazójuk.
Megkérdezném Hann Endrét, a Medián Kft-től, hogy a szakemberek
hogyan értelmezik: mi az első látásra is legjobban kiemelendő ebből
a felmérésből? (folyt.)
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási harc - 3. folyt.
|
- Örülök, hogy azt emelted ki, amit én is nagyon fontosnak
tartok: hogy csökkent a bizonytalanok aránya. Azt is hozzátenném,
hogy egy ideje már nem csökken azoknak az aránya, akik hogy úgy
mondjam: távoltartják magukat a politikától. Körülbelül - kis
ingadozással - az elmúlt hónapokban folyamatosan az emberek
egyharmada mondta azt, hogy ő nem menne el szavazni.
Szerintem ez az arány nem is fog nagyon változni; ezt nem tartom
bajnak, ez normális dolog a legtöbb demokráciában. Ennél alacsonyabb
részvételi arány van az országos választásokon.
A másik tehát, hogy egyidejűleg csökken a bizonytalanok aránya -
és a bizonytalanok arányának csökkenése az különböző mértékben
kedvez a pártoknak. Vannak olyan pártok, amelyhez egyre több ember
csapódik, tehát a szavazatával bizonyos pártokat inkább támogat,
mint más pártokat.
Ebből én fontosnak tartom azt, hogy kirajzolódnak bizonyos
tendenciák. Kirajzolódik az a tendencia, ahogy folyamatosan erősödik
az elmúlt hónapokban a Szabad Demokraták Szövetsége, a Kisgazdapárt
és a Fidesz. Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy az erősödő
pártok, vagy a változatlanul erős pártok - mint a Magyar Demokrata
Fórum - amely ugyan nem szerzhett túl sok szavazót az elmúlt
hetekben-hónapokban, de még mindig ott van az élen -, hogy
bármelyikük önmagában, vagy úgymond a természetes szövetségeseivel,
vagy a hagyományos szövetségeseivel képes legyen kormányt alakítani.
És nem hiszem, hogy az előttünk álló másfél hónap ebben döntő
fordulatot hozhat.
Ahhoz földcsuszamlásszerű változás kellene, hogy néhány párt
annyira megerősödjön, hogy kormányt és különösen erős kormányt
tudjon alakítani. Márpedig egy olyan helyzetbe belecsúszni, hogy
egy-két képviselőnyi többséggel egy kormány megpróbáljon nagyon
helytálló intézkedéseket végrehajtani - szinte reménytelen. (folyt.)
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási harc - 4. folyt.
|
- Igen, úgy tűnik...
- Mármint - bocsánat - SZDSZ-MDF-koalcíóra célzott.
- Igen, a cikk arra céloz, hogy ahhoz, hogy erős kormány jöjjön
létre, minden bizonnyal ennek a két nagy pártnak kell
kompromisszumra jutni.
- Ez természetesen csak egy első elemzés volt, amelyet Lángh
Júlia a Medián Kft. vezetőjével, Hann Endrével végzett. Részletesen
a kutatás anyagának holnapi megjelenése után foglalkozunk a
kérdéssel.
Egyébként - mint ahogy várható volt - a kopogtató-, vagy egyesek
által kékcédulának nevezett ajánlószelvények körüli visszaélések,
csalások miatt benyújtott választási törvénymódosítási kérelmet az
Alkotmánybíróság ma elutasította, mert nem találta
alkotmányellenesnek az arra vonatkozó rendelkezéseket. +++
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|