|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetségének állásfoglalása a tömeges elbocsátásokról
"A nemzetgazdaság és a munkavállalók közös érdekében szükségesnek
tartjuk, hogy emberi és társadalmi katasztrófákhoz vezető
létszámcsökkentések, munkanélküliség helyett részesítsék előnyben a
fokozatos átmenetet: ahol feltétlenül szükséges, alkalmazzák a
munkaidő csökkentésének módszerét az elbocsátások helyett."
SZER:
Választási harc - 2. folyt.
"a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián
közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport -
felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag
eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit
választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat
kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11
és Fidesz 6 százalék. "
|
|
|
|
|
|
|
- Nemzetiségi problémák Kínában - 10/1. folyt.
|
Hszincsiang tartomány a Szovjetunió határán fekszik, a közös határ majdnem háromezer kilométer hosszú. A cári Oroszország és Nagy-Britannia között született megállapodás eredményeként a kínai kommunista hatalomátvételig lényegében szovjet protektorátusnak számított ez a terület. 1962-ben szovjet ügynökök nemzeti gyűlölködést szítottak a térség ujgur és kazah lakossága között. Ennek következtében mintegy 60 ezer kazah menekült a határ másik oldalára, szovjet Kazahsztánba.
A szovjet befolyás azonban csak az utolsó csepp lehetett a pohárban, hiszen a kulturális forradalom után a kínai soviniszták kerültek hatalomra, és a térség legtöbb mecsetét lerombolták, vagy bezárták. A pekingi vezetés ezután aggódva figyelte, ismét kihasználja-e majd a Szovjetunió a Kína-ellenes hangulatot.
A gazdasági reformok és az 1980-ban megkezdődött szovjet-kínai közeledés idején azonban lényegesen csökkent a feszültség, megindult a határmenti kereskedelem és a családi látogatások a kínai és a szovjet területen élők között.
A helyi nemzetiségi ellentétek most elsősorban a Szovjetuniót állítják nehéz helyzet elé, ami a számadatokból nem tűnik meglepőnek. A kínai lakosságnak ugyanis mindössze 8 százaléka tekinthető nemzeti kisebbségnek, míg a Szovjetunióban a lakosság közel 50 százalékát alkotják a nemzetiségek, akik saját köztársaságukban élnek.
A kínai autonóm területek határai viszont nincsenek tekintettel a különböző nemzetiségek lakta területekre, és ezzel a Kína területének több mint felén élő nemzetiségek jól kordában tarthatók. (folyt.)
1990. február 14., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|