Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 14.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetségének állásfoglalása a tömeges elbocsátásokról

"A nemzetgazdaság és a munkavállalók közös érdekében szükségesnek tartjuk, hogy emberi és társadalmi katasztrófákhoz vezető létszámcsökkentések, munkanélküliség helyett részesítsék előnyben a fokozatos átmenetet: ahol feltétlenül szükséges, alkalmazzák a munkaidő csökkentésének módszerét az elbocsátások helyett."
SZER:

Választási harc - 2. folyt.

"a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport - felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11 és Fidesz 6 százalék. "

Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon


1990. február 14., szerda - Az Alkotmánybíróság elutasította az
országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény
megsemmisítésére irányuló kérelmet, nem találta alkotmányellenesnek
az ajánlószelvényekre vonatkozó rendelkezéseket - jelentette be dr.
Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára szerdai
sajtótájékoztatóján. E határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró
külön véleményével született.

    A sajtótájékoztatón az újságírók tájékoztatást kaptak az
Alkotmánybíróság működéséről, a napirenden lévő ügyekről. (MTI)



1990. február 14., szerda 10:54


Vissza »


Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (1. rész)

1990. február 14., szerda - Az Alkotmánybíróság határozata szerint nem alkotmányellenesek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek az ajánlási szelvényekre vonatkozó rendelkezései. Ezért elutasította e rendelkezések, illetve az egész törvény megsemmisítésére irányuló kérelmet - jelentette be dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. A határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró különvéleményével született.


A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége, a Kereszténydemokrata
Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezete, egy sződligeti állampolgár,
valamint - a pártok és ország vezetőinek egy héttel ezelőtti
konzultációját követően - az ideiglenes köztársasági elnök
indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület
mihamarabb vizsgálja meg: az ajánlási szelvények intézménye
összhangban van-e az alkotmánnyal. A CPNSZ megítélése szerint a
kopogtató cédulák sértik a választás titkosságának elvét, továbbá -
az azokon feltüntetett adatok miatt - alkalmazásuk
összeegyeztethetlen a magántitok és a személyes adatok védelméről
szóló alkotmányos rendelkezéssel.

    Az Alkotmánybíróság szerint az ajánlás nyilvánossága nem sérti a
választások titkosságára vonatkozó alkotmányos elvet, ezt nem
indokolt kiterjeszteni a jelölési eljárásra. Egységes véleményük
szerint a jelölés nyilvánossága ugyancsak fontos alkotmányos
garanciája a választások tisztaságának, hitelességének.

    A kopogtató cédulán szereplő adatok tekintetében az
Alkotmánybíróság - többségi vélemény alapján - úgy foglalt állást,
hogy a személyi szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az
állampolgárok személyi adatvédelemhez való jogát. A választási
törvény módosítása (az 1990. évi II. törvény) további törvényes
biztosítékokat nyújt az ajánlási szelvényekkel való visszaélések
ellen. E kérdés kapcsán dr. Sólyom László alkotmánybíró - a testület
elnökhelyettese - kisebbségi különvéleményét is tartalmazza a
határozat. Ő úgy vélekedik, hogy a személyi szám és a lakcím ilyen
értelmű nyilvánosságra hozása a szükségesnél jobban korlátozza a
személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot. Alapvető jogot
pedig csakis akkor lehet korlátozni, ha egy másik alapvető jog
érvényesülése semmilyen más módon nem biztosítható. Dr. Sólyom
László szerint ebben az esetben erre nincs szükség, mert az ajánlási
szelvény hitelességének megállapításához elegendő például az azon
feltüntett kódszám. (folyt. köv.)



1990. február 14., szerda 14:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (2. rész)


A ,,többségi vélemény,, indokait dr. Solt Pál alkotmánybíró
foglalta össze. Eszerint: az, hogy az elméletileg szükségesnél több
adat szerepel az ajánlási szelvényen, törvényességi garancia. A két
jog konkurenciáját - a választás törvényessége, illetve ezen
összefüggésben állampolgárokat megillető azon jog, hogy maguk
rendelkeznek saját adataik nyilvánosságra hozásáról - az előbbi
javára oldotta fel az Alkotmánybíróság.

    A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíróság
működéséről, a napirenden szereplő ügyekről esett szó. Az eddig is
nagy sajtónyilvánosságot kapott székhely-probléma kapcsán
elhangzott: az Alkotmánybíróság működése nem egyszerűen épület
kérdése. Mivel a törvény értelmében a székhely Esztergom, a testület
ott tárgyalja majd a közvéleményt leginkább foglalkoztató ügyeket,
ott hirdeti ki határozatait, ott fogadja vendégeit. Mivel a
munkájukhoz nélkülözhetetlen szakmai, szellemi infrastruktura, a
szakirodalom kizárólag Budapesten hozzáférhető, még hosszú ideig
ténylegesen a fővárosban tevékenykednek az alkotmánybírák.

    A sajtótájékoztatón szóltak arról is, hogy a beérkező
indítványok először a főtitkához kerülnek, aki - sok esetben az
alkotmánybírákat segítő szakértők véleményének ismeretében - az
elnökhelyetteshez csak azokat az ügyeket továbbítja, amelyekben a
testület hatáskörrel bír. A többit az illetékesekhez irányítja.

    Dr. Holló András szükségesnek tartotta emlékeztetni az
újságírókat arra, hogy az állampolgárok mely esetekben fordulhatnak
az Alkotmánybírósághoz. Csak az nyújthat be alkotmányjogi panaszt,
aki úgy érzi, hogy - egy államigazgatási vagy bírói határozat nyomán
- alapjogában sérelmet szenvedett, s ezért annak a jogszabálynak az
alkotmányosságát vitatja, amely alapján a döntés született. Az
indítvány a jogerős határozat kézhezvételétől számított 60 napon
belül, és csak akkor terjeszthető elő, ha az érintett már minden
jogorvoslati lehetőséggel élt.

    A főtitkár tájékoztatást adott a döntésre váró ügyekről is. Mint
mondotta, az országgyűlés február végi ülésszakán ismertetik a
testület határozatát arról, alkotmányerejű-e a családjogi törvény,
illetve annak módosítása. Március első felében Esztergomban
nyilvános tárgyaláson foglalkoznak az úgynevezett kamatadó
kérdésével. Rövidesen döntést hoznak a halálbüntetés és az abortusz
alkotmányossága tekintetében. Számos olyan beadvány érkezik amely
azt kifogásolja, hogy egy alsóbb rendű jogszabály ellentétes egy
magasabb rendűvel. Ugyancsak megvizsgálják - egy konkrét ügy kapcsán
- a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet. Egy Algírból
érkezett kérésre foglalkoznak a jogszerűen külföldön tartózkodó
magyar állampolgárok szavazati jogának problémájával is. (folyt.)



1990. február 14., szerda 14:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (3. rész)


Az egyik újságíró a jelenlévő két alkotmánybíró véleményét
kérdezte arról, hogy átmenetileg Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
felügyeli a belső biztonsági szolgálat tevékenységét. Az udvarias
elutasítás indoka az volt, hogy az alkotmánybírák - akik a törvény
értelmében politikai nyilatkozatot nem tehetnek - e kérdésről is
csak akkor nyilatkozhatnak, ha valaki beadványában ennek
megvizsgálását indítványozza.

    A jelenleg öt tagú testület egyébként az új országgyűlés alakuló
ülését követő két hónapon belül tíz tagúra bővül. (MTI)



1990. február 14., szerda 14:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD