|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények és Kiszolgáltatottak Szövetségének állásfoglalása a tömeges elbocsátásokról
"A nemzetgazdaság és a munkavállalók közös érdekében szükségesnek
tartjuk, hogy emberi és társadalmi katasztrófákhoz vezető
létszámcsökkentések, munkanélküliség helyett részesítsék előnyben a
fokozatos átmenetet: ahol feltétlenül szükséges, alkalmazzák a
munkaidő csökkentésének módszerét az elbocsátások helyett."
SZER:
Választási harc - 2. folyt.
"a Heti Világgazdaság holnapi számában közli a Medián
közvéleménykutató kisszövetkezet - tehát egy független csoport -
felmérését, amely szinte a másikkal egy időben készült, de aránylag
eltérő eredményeket hozott. Ennek értelmében a kérdésre, hogy kit
választana, ha most vasárnap szavazna, a következő válaszokat
kapták: MDF 16 százalék, SZDSZ 15, független kisgazdák 11, MSZP 11
és Fidesz 6 százalék. "
|
|
|
|
|
|
|
Konzultáció a pártok és az ország vezetői között (2. rész)
|
E módosítás lényege az lenne, hogy mielőbb töröljék el az ajánlási szelvények rendszerét, mert ez olyan visszaélésekre, csalásokra, bűncselekményekre ad alapot, amelyek révén megkérdőjelezhető a választás demokratikus volta és tisztasága. A Centrumpártok Szövetségének több képviselője kijelentette: ha nem módosul a választójogi törvény, akkor nemzeti bojkottra szólítanak fel, illetve megóvják a választást.
A vitából végül kitűnt, hogy az ajánlási szelvények alkotmányellenes volta miatt - személyiségi jog megsértése, magánszemélyek adatainak kiszolgáltatása, a választás titkosságának sérelme miatt - a Független Magyar Demokrata Párt bejelentést tett az Alkotmánybíróságnak. A vitát végül is azzal zárták le a tárgyaló felek, hogy megvárják az Alkotmánybíróság állásfoglalását. Szűrös Mátyás ígéretet tett, hogy az Alkotmánybíróságnál sürgetni fogja e kérdés megtárgyalását, hogy még az Országgyűlés februári ülésszaka előtt erről a nyilvánosságot tájékoztathassa.
A választójogi törvény módosítása ellen érvelt - főként technikai kivihetetlensége miatt - az MDF, az MSZP, a Magyar Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője.
Hosszas és éles vita után kompromisszum született az alapvető élelmiszerárak befagyasztásának lehetőségéről. Németh Miklós miniszterelnök ugyanis kifejtette: a piacgazdaságra való áttérés nemcsak megrázkódtatásokkal jár, hanem a kormány beavatkozási lehetőségeit is erőteljesen korlátozza, így adminisztratív eszközökkel ezt nem látja megvalósíthatónak, sőt, a kormány is és személy szerint ő is ellene van mindenféle ár- és bérstopnak. Ennek figyelembe vételével a pártok abban állapodtak meg, hogy felszólítják a gazdálkodó szervezeteket: a választási kampány idejére árpolitikájukban tanusítsanak messzemenő önmérsékletet, és különösképpen az alapvető élelmiszerek árának emelésétől tartózkodjanak.
Németh Miklós válaszolt Csengey Dénes további észrevételeire is. Elmondta: a nemzeti, illetve önkormányzati vagyon egyes, az átmenettel kapcsolatos kérdéseiről a Parlament legutóbbi ülésszakán döntött. A szovjet hadgyakorlat megrendezését cáfolta, hozzáfűzve: ennek alapja valószínűleg az lehetett, hogy a Varsói Szerződés programjában eredetileg valóban szerepelt egy ez év tavaszi magyarországi hadgyakorlat. Ez azonban többszöri tárgyalás eredményeként elmarad. (folyt.köv.)
1990. február 7., szerda 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|