Rendszerváltás és az MTI

	SZKP - platform (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1990. február 13. kedd (MTI-tud) - A párt vezető szerepének alkotmányos rögzítéséről való lemondást, az alkotmány ezt kimondó 6. cikkelyének megváltoztatását célzó javaslatot, a többpártrendszer tényének elismerését, az ehhez szükséges jogi környezet megteremtését célzó kezdeményezést, az egyéni tulajdont is elfogadó tulajdonreformot és szabályozott piacot meghirdető politikát, a köztársasági elnöki rendszer megteremtésére vonatkozó javaslatot, az SZKP szervezeti megújulását tartalmazza egyebek között az SZKP Központi Bizottságának múlt heti ülésén elfogadott, s a szovjet sajtóban kedden közzétett kongresszusi állásfoglalás-tervezet. A két nagy újságoldalt megtöltő, hét fejezetből álló tervezet először arról szól, mitől kell megszabadulnia a pártnak, s mi az, amit eszmei-politikai eszköztárában továbbra is meg kell őriznie. A dokumentum abból indul ki, hogy a párt szakít a tekintélyelvű bürokratikus rendszerrel, mert az összeegyeztethetetlen a szocializmus elveivel. Az SZKP ideálja az emberi arcú, demokratikus szocializmus. A párt határozottan szakítani kíván az eszmei dogmatizmussal, a más nézetek, eszmék iránti türelmetlenséggel. Lemond a leegyszerűsített osztályszemléletről, amely szembenáll az össznépi és egyetemes emberi értékekkel. Végleg meg akar szabadulni a közélet totális államosításától, amely önkényeskedéshez és törvénytelenségekhez vezetett, lehetővé tette a hatalommal való visszaélést, az érdemtelen előjogokat. Elveti az SZKP a szocialista tulajdonról alkotott primitív felfogást, valamint azt, amely semmibe veszi az áru-pénzviszonyokat. Feladja a más munkáspártokhoz, köztük a szociáldemokrata pártokhoz fűződő viszonyban meglévő dogmatikus sztereotípiákat. Felhívja a dokumentum a figyelmet, milyen veszélyekkel jár a múlt egyszerűsítő idealizálása, de legalább ilyen veszélyes az elmúlt évtizedek általános befeketítése is. Arra van szükség, hogy valóban megismerjük történelmünket, annak minden értékét. Az SZKP hű marad Október szocialista útválasztásához és eszméihez. A társadalmi igazságosság elvét tekinti meghatározónak az SZKP, amelynek kongresszusi állásfoglalás-tervezete a második fejezetben a párt emberközpontú politikájának fő elemeit foglalja össze. (folyt.) 1990. február 13., kedd 13:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	SZKP - platform (2. rész)
E fejezet elsőként az emberi jogok és szabadság tiszteletben tartásának jogi garanciáiról beszél, majd röviden számba veszi a legfontosabb területeket. A személyiség és az állampolgári méltóság védelme, a munkához való jog, az állampolgárok politikai jogainak fejlesztése, az alkotói szabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a bíróság szerepének növelése szerepel ebben a fejezetben, amely megemlíti, hogy milyen idevágó új törvényeket kell a szovjet parlamentnek a közeljövőben elfogadnia. A párt erősíteni és fejleszteni kívánja a szovjet emberek gazdasági és szociális jogait; törvényileg akarja szabályozni a demográfiai politikát, a belső vándorlások folyamatait. Szó esik a lakásprogramról, amely változatlan célnak tekinti, hogy minden családnak saját lakást vagy házat biztosítanak, s ennek határidejét továbbra is 2000-ben jelölik meg. A tervezet itt foglalkozik az egészségügyi szolgáltatás korszerűsítésével, a természeti környezet védelmével, a képzés, a kultúra fejlesztésével, a kulturális, művészeti, történelmi emlékek megóvásával, a tudomány és a tudományos eredmények hasznosításának problémáival. A párt szociális és gazdaságpolitikájának kiemelt eleme a leginkább rászoruló rétegek, társadalmi csoportok társadalmi támogatása. Ez a fejezet nyomatékosan szól arról, hogy az állampolgári jogok érvényesítése elválaszthatatlan az állampolgári kötelezettségek teljesítésétől. Az SZKP síkraszáll mindenfajta törvénytelen kiváltság, kedvezmény ellen. A hatékony, tervszerű piacgazdálkodás megteremtésével foglalkozik a haramadik fejezet. A témák egyszerű leltárba szedése is jelzi, milyen irányt tart követendőnek az SZKP: stabilizálni a fogyasztói piacot, felszámolni a pénztömeg és az árufedezet közötti szakadékot; továbbra is kulcsprobléma az élelmiszer-ellátás, az agrárágazat fejlesztése; fejleszteni a föld tulajdonformáit, egyenlő esélyeket garantálva az állami, szövetkezeti és egyéni gazdálkodásnak; megteremteni a város és a falu közötti társadalmi egyensúlyt; fokozni kell a közszükségleti cikkek termelését; hatékony pénzpolitikával kell javítani a jelenlegi állapotokon; a radikális gazdasági reform kibontakozásában alkalmazni kell az egyéni és kollektív érdekeltség ösztönző elvét. A dokumentum síkraszáll a tulajdonformák sokszínűségéért, egyenjogú, egészséges versengésükért. Ennek kapcsán szó esik az állami tulajdon átalakításáról, a szövetkezeti mozgalom erősítéséről. (folyt.) 1990. február 13., kedd 14:00
Vissza »

	SZKP - platform (3. rész)
A gazdasági fejlődés jelen szakaszában az SZKP úgy véli, hogy nem ellentmondás az egyéni tulajdon működése, s ebbe beletartozik a termelőeszközök egyéni tulajdona is. A tulajdonformák működésének ki kell zárnia a termelés eszközeitől való elidegenedést és a kizsákmányolást. A tervezet a tervgazdálkodás és a piaci módszerek együttes alkalmazását szorgalmazza, síkraszáll az árképzés átalakításáért. Az áremelkedést szabályozó és fékező eszközt a termelők, köztük a külföldi termelők versenyében látja. A kibontakozó szocialista demokráciáról és a nép önrendelkezéséről szól a negyedik fejezet. Ez a demokráciát a peresztrojka céljaként és eszközeként határozza meg. A hatalom egyetlen forrásának a népet tekinti, hangoztatva, hogy az össznépi jogállam léte kizárja bármely osztály diktatúráját. A választási rendszerre vonatkozó elképzelések után a fejezet a demokrácia és a politikai pluralizmus összefüggéseit tekinti át. A demokratizálás együtt jár az állampolgárok új társadalmi-politikai egyesüléseinek megjelenésével. A társadalom fejlődése nem zárja ki a pártalakítás lehetőségét sem. Ennek rendjét törvények és az alkotmány fogják szabályozni. Az SZKP nem tör monopóliumra, kész a politikai párbeszédre és együttműködésre mindenkivel, aki a szocialista társadalom megújításáért lép fel. Szükségesnek tartja a tervezet a hatalmi funkciók szétválasztását törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomra. Külön érinti a dokumentum az elnöki rendszer kérdését. A társadalomban felvetődik az a kérdés, hogy hozzák létre az államfőként tevékenykedő elnök tisztségét. Az elnök a Népi Küldöttek Kongresszusának tartozna felelősséggel, s teljhatalommal bírna. Az állami és gazdasági apparátust mindenütt kötelezően a képviseleti testületek és a közvélemény ellenőrzése alá kell vonni. Szól a tervezet a jogi és igazságügyi reformról, a honvédelemről, belbiztonságról, majd megemlíti, hogy szükség van a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozására. (folyt.) 1990. február 13., kedd 14:06
Vissza »

	SZKP - platform (4. rész)
Az új szövetségi rendszerről szól az ötödik fejezet, s az ebben foglaltak a KB tavaly elfogadott nemzetiségi politika platformjára épülnek. A külpolitikával foglalkozik a hatodik fejezet, hitet téve az új gondolkodásmódtól vezérelt nemzetközi tevékenység mellett, új minőségű nemzetközi együttműködésre törekedve. A legterjedelmesebb a hetedik fejezet, amely a párt megújulásával foglalkozik. A párt politikája a valóság tudományos elemzésére, Marx, Engels és Lenin tanításainak alkotó alkalmazására épül, felhasználva a XX. század társadalmi, történelmi tapasztalatait. A párt a demokratikus folyamatok feltételei között harcolni fog vezető szerepének megtartásáért. A párt nem tart igényt teljhatalomra az államéletben. Szerepét a dokumentum demokratikusan elismert vezetőként határozza meg, amely nem kívánja az alkotmányban megerősíttetni ezt a szerepet. Az SZKP fontosnak tartja a törvényhozói kezdeményezést, hogy ennek megfelelően foglalkozzon a Népi Küldöttek Kongresszusa az alkotmány 6. cikkelyével. (Ez mondja ki az SZKP vezető szerepét.) A párt demokratizálása kapcsán a dokumentum rámutat, hogy a demokratikus centralizmus elve megújításásának szavatolnia kell a párt sorainak egységét, megakadályozva a frakciók alakítását. A szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak - az SZKP programját és szervezeti szabályzatát tiszteletben tartva - lehetőséget kell kapniuk, hogy kidolgozzák saját programdokumentumaikat, önállóan döntsenek szervezeti, káder- és pénzügyeikben. Ezzel indokolja a dokumentum, hogy a köztársasági első titkároknak tagként be kell kerülniük az SZKP KB vezető szervébe. Végezetül a tervezet foglalkozik a párt központi bizottságával. A javaslat szerint meg kell választani a párt elnökét és helyetteseit. A politikai és szervezeti kérdések két KB-ülés közötti eldöntésére létre kell hozni az Elnökséget. A KB folyamatos munkájának megszervezésére állandóan tevékenykedő bizottságokat kell létrehozni a KB tagjaiból, más tekintélyes kommunistákból. E bizottságokat a KB titkárai vezetnék. Őket a KB ülésén választanák meg, s munkájukat az elnök és helyettesei irányítanák. Az SZKP a pártagságot, a pártonkívülieket, a közvélemény arra hívja fel, mondjanak véleményt, vitassák meg a tervezetet, ezzel segítve a párt ez év nyarán összeülő kongresszusát. +++ 1990. február 13., kedd 14:14
Vissza »