Rendszerváltás és az MTI

	A magyar-vatikáni 3.
Ebben a helyzetben, 1962 őszén indultak meg a tárgyalások az akkori Állami Egyházügyi Hivatal vezetői és a magyar diplomácia illetve a Szentszék illetékesei között. Ennek végeredménye lett az 1964-ben részmegállapodás a Magyar Népköztársaság és a Szentszék között. Ez a diplomáciai aktus két dokumentumot eredményezett: egy nyilvánosságra hozott egyezményt és egy kölcsönösen titokban kezelt jegyzőkönyvet. Az előbbiben a pozitív eredményeket rögzítették: először is egy megállapodást a Rómától függő egyházi állások betöltésének módjáról. Ez kimondta, hogy a Szentszék elismeri a magyar állam (az Elnöki Tanács) azon jogát, hogy a kinevezésekhez ennek előzetes hozzájárulása szükséges. Ez ugyancsak a korábbi főkegyúri jogra hivatkozva, de annál erősebb beleszólást jelentett. Ugyanis míg a főkegyúri jog létezése idején a király kinevezte pl. az illető püspököt, a Szentszék, a pápa megtagadhatta annak megerősítését, és ez esetben abból nem lett püspök. Most azonban a pápa addig nem nevezhetett ki senkit sem, amíg ehhez a magyar állam előzetesen hozzá nem járult; ez tehát gyakorlatilag vétójog volt. Az egyezmény 2. pontja arról rendelkezett, hogy a püspökök és egyháziak miként tegyenek esküt az államra. Ugyanis az alkotmányra teendő eskü 1949 óta egyaránt vitatéma volt. A papi, még inkább püspöki státussal nem volt összeegyeztethető egy merőben más célokat kívánó állami eskü tétele. alc. A kis lépések politikája Az 1964-es tárgyalások titkos dokumentuma, a jegyzőköny a tárgyalásokon napirendre került, de megegyezést nem hozó problémaköröket sorolta fel, mint olyanokat, amelyek megoldása mindkét fél érdeke. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása, feloldása jelentette azután az un. kis lépések politikáját, mert minden egyes ilyen kérdés megoldása volt "egy kis lépés". Nyílt titok, hogy ezek között szerepelt a pl. Mindszenty-kérdés "megoldása" (a bíboros jogállása, eltávolítása a budapesti amerikai követségről), a hitoktatás, a papság és a püspökök szabad érintkezése, a püspökök és Róma szabad érintkezése, a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása stb.) 1964 után a normalizálódó kapcsolatok azt jelentették, hogy az akkori hatalmi szisztémába tagolódó egyház számára lehetővé tették a kijelölt keretek közötti működést. A hierarchia teljessé tételét (a püspöki székek betöltését, majd a Mindszenty-kérdés "megoldása" után az esztergomi érseki szék betöltését is.) Kétségtelen, hogy a kis lépések politikája az adott körülmények realitásait figyelembe véve, hozott részeredményeket. (folyt.) 1990. február 13., kedd 13:46
Vissza » Folytatásokkal »