|
|
 |
|
 |
Havel - lengyel parlament (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. január 25. csütörtök (MTI-tud) - Václav Havel
csehszlovák köztársasági elnököt üdvözölte a lengyel parlament két
házának együttes ülésén Varsóban Wojciech Jaruzelski lengyel
köztársasági elnök. Szimbolikus jelentőségűnek nevezve Havel
jelenlétét és a két nép közös történelmi tapasztalataira
emlékeztetve kijelentette:
Őszintén fel kell tárni a két állam kapcsolatainak negatív
lapjait, a háború előtti lengyel állam részvételét Csehszlovákia
függetlensége megszüntetésében és elnézést kell kérni azért, hogy
Lengyelország részt vett 1968-ban a Csehszlovákia elleni
VSZ-intervencióban, ,,mégpedig függetlenül attól, ki milyen funkciót
töltött be annak idején,,. (Jaruzelski Lengyelország frissen
kinevezett nemzetvédelmi minisztere volt 1968-ban.)
Jaruzelski biztosította Havelt, hogy minden lengyel politikai
erő az újszerű, baráti kapcsolatok kiépítésében érdekelt a
megváltozott csehszlovák állammal. Mindkét állam szempontjából
fontosnak nevezte az Európában végbemenő integrációs folyamatokat,
az új, gazdasági és politikai hatalmak létrejöttét, aminek
következményeivel Lengyelország, vagy Csehszlovákia egyedül csak
nehezen tud szembenézni. A német egyesülés kérdésében ismét a létező
határok, Lengyelország nyugati határainak elismerése jelentőségét
hangsúlyozta.
Válaszában Václav Havel leszögezte: véglegesen lezárult a több
évtizedes kelet-európai rend, amelyhez nincs visszatérés. Az utóbbi
hónapok változásai Lengyelországban, a Szovjetunióban,
Magyarországon, Csehszlovakiában, a hősies Romániában, a folyamatok
Bulgáriában azt bizonyítják, hogy nem elszigetelt, véletlen
eseményekről van szó, hanem arról, hogy ezek az országok közösen
mint szabad, demokratikus országok visszatérnek Európába.
Emlékeztetett arra, hogy a magyarok és a lengyelek a
függetlenségükért folytatott harcukban a békés forradalmat megélt
Csehszlovákiáért is véreztek és a román forradalom, bár a
csehszlovák változás után történt, minden bizonnyal hozzájárult a
békés csehszlovák eseményekhez. Az 1953-as német és az 1956-os
magyar forradalom szintén példa volt Kelet-Európa számára. Külön
köszönetet mondott azért, hogy a kelet-európai országok közül
elsőként a lengyel parlament ítélte el az 1968-as csehszlovákiai
intervenciót. (folyt.)
1990. január 25., csütörtök 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|