|
|
|
|
The New York Times - amerikai külpolitika
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. december 7. csütörtök (MTI-tud) - Mihail Gorbacsov nemcsak, hogy elégedett a kelet-európai változások jellegével, hanem azokat továbbra is támogatni kívánja, így az események további felgyorsulása várható. - Erről számolt be csütörtökön az amerikai külpolitika új feladatait elemző cikkében a The New York Times. A lap kormányforrásai szerint a csúcstalálkozón ugyan nem került sor részletes eszmecserére Kelet-Európa jövőjéről, de az amerikai fél azzal a benyomással tért vissza, hogy még az ottani változások gyorsulása várható, mielőtt a helyzet lecsillapodnék.
- Az amerikai külpolitika, amely az alapvetően új helyzetben még nem jutott a hosszabb távú tervezéshez, most az égető német kérdésre összpontosít - írta a lap. A washingtoni vélemény szerint főként az NSZK feladata - és lehetősége - hogy megóvja az NDK-t az összeomlástól, ami az ottani 400 000 főnyi szovjet haderő beavatkozásához vezethet. A két német állam közeledése azonban a NATO-ban vezethet súlyos válsághoz, hiszen London és mások ellenzik a német egységet. Így James Baker amerikai külügyminiszter jövő heti európai tanácskozásain arra törekszik majd, hogy biztosítékokat kapjon Bonntól: az NSZK változatlanul a NATO és az EK tagja marad és minden további lépését egyezteti szövetségeseivel. E biztosítékok annál is fontosabbak, mivel jelzésül kell szolgálniuk Moszkva felé: a csúcstalálkozó után Washingtonban úgy érzik, hogy bár a Szovjetunió ellenzi a teljes német egyesülést, annak elkerülhetetlenségét felismerve semleges Németországot fog igényelni. A The New York Times idézte az amerikai kormány illetékeseit arról, hogy pénzügyi források hiányában nem tudják úgy támogatni Kelet-Európát, amint az a washingtoni politikai érdekek szempontjából szükséges volna, ezért - a szükségből erényt kovácsolva - működnek együtt az Európai Közösségekkel és a 24-ekkel, a vezető nyugati államok csoportjával. Felix Rohatyn, az ismert amerikai bankár megismételte a lapban korábbi javaslatát: hozzanak létre Japán, az Egyesült Államok és az EK tőkéjéből kelet-európai beruházási bankot Bécsben. A kezdeti alaptőke 5 milliárd dollár lenne, amelyből rendszeresen segítenék a kelet-európai országokat infrastruktúrájuk átalakításában, a piacgazdasághoz szükséges intézmények létrehozásában.+++
1989. december 7., csütörtök 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|