|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
|
A magyarországi privatizálásról
|
-------------------------------
London, 1990. február 12. (BBC, Panoráma) - A múlt héten Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János, akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja redukálni a bürokráciát. Tervei értelmében a vállalatok részvénytársasággá alakulnak át, és ezzel együtt a vállalati tanácsok, amelyek - mint mondotta - olyan katasztrofális szerepet játszottak Jugoszláviában, fel kell adják hatalmukat.
Martonyi szerint a csődre abszolút szükség van, és a munkanélküliségre is, mert a március 25-iki választás után a kormány nem fogja a végletekig támogatni a bajbajutott vállalatokat. (folyt.)
1990. február 12., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A privatizálásról - 1. folyt.
|
A cikk kifejti, hogy a spontán privatizálás sok kérdést vetett fel. Példálul, hogy nem túl olcsón adják el a vagyont, nincs-e túl nagy befolyásuk a volt kommunista vezetőknek, s hogy a gazdaság nem túl nagy része kerül-e külföldi kezekbe?
Martonyi rámutatott, hogy a háború előtt a magyar nemzetgazdaság 30 százaléka volt külföldi tulajdonban, s hogy ma az osztrák gazdaság 40 százaléka van külföldi kézben, és még nagyobb hányada Kanadában, és Ausztria és kanada mégis virágzó, szuverén országok.
Az új privatizálási törvényt főleg Martonyi dolgozta ki, és ezáltal jött létre a nemzeti vagyon-ügynökség. Ez a 15 tagból álló testület fogja felügyelni a privatizálási folyamatot, és érdekes módon az ügynökség alvállalkozásba adja az egyes privatizálásokat nyugati beruházási bankoknak. Martonyi becslése szerint a következő két év során a gazdaság 25 százalékát lehet privatizálni, főleg külföldi tőkével.
A továbbiakban a cikk elmondja: Martonyi János fiatalos, 46 éves privatizálási biztos, akit tisztelnek Magyarországon politikai függetlenségéért. Jogászprofesszor volt, azután a Kereskedelmi Minisztérium jogi osztályának a vezetője. Folyékonyan beszél angolul, franciául és németül. Olyan elismerő hangon írt a cikk róla, hogy felhívtam íróját, Tordai Pétert, a lap gazdasági szerkesztőjét - aki egyébként nagyapjától örökölte magyaros nevét -, hogy miért gyakorolt rá ilyen nagy benyomást. (folyt.)
1990. február 12., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A privatizálásról - 2. folyt.
|
- Nagyon erős volt a meggyőződése, hogy a magyar gazdasági életnek radikális változásra van szüksége. A következő öt év során át kell állnia az állami tulajdonban lévő gazdaságból egy nagyjából teljesen privatizált rendszerre.
- Véleménye szerint?
- Ezt meg lehet valósítani részben külföldi beruházással, részben a magyar megtakarított pénz mozgósításával.
- Szerepelt-e beszélgetésükben, hogy eddig legalább két félresikerült eset is volt a magyar privatizálás során?
- Természetesen, de ezt sem Martonyi János, sem más magyar szakértők nem tartották lehangolónak, mert amikor valami új kezdődik, elkerülhetetlen, hogy nehézségek és problémák merüljenek fel, és erre számítani lehet. Ezért hozták létre az új ellenőrző szervet, amely rendezettebbé teszi a privatizálási folyamatot.
- Miben látja a magyar események jelentőségét?
- Viszonylag rövidesen bekapcsolódnak majd így a nyugati nemzetek közösségébe. De az a nagy probléma, hogy az embereknek nincs hitük ebben Magyarországon.
- Ottani látogatása során mit tapasztalt?
- Az emberek pesszimistábbak, míg mi, a kívülállók vagyunk az optimisták. +++
1990. február 12., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|