Rendszerváltás és az MTI

	Nyilatkozik a Kék Szalag bizottság szervezője (1.rész)
Brüsszel, 1990. február 12. (MTI-Panoráma) - Brüsszelben a múlt héten tartották meg a Kék Szalag bizottság második ülését. A kormányváltás utáni magyar gazdasági átmenet forgatókönyvének kidolgozására alakult nemzetközi csoport szervezője, a magyar származású Paul Marer, aki az indianai egyetem professzora s a szocialista országok gazdasági reformfolyamatainak szakértőjeként szerzett hírnevet. E témakörben számos munkát publikált és a Világbank, valamint az OECD szakértőjeként is tevékenykedett. Baracs Dénes, az MTI brüsszeli tudósítója a tanácskozás után találkozott a magyarul mindmáig kitűnően beszélő professzorral. - Miként merült fel a Kék Szalag bizottság gondolata? - Tavaly két év szabadságot vettem ki, hogy a magyar reform és rendszerváltás témáit szabadabban tanulmányozzam. A bizottság magyar kezdeményezőivel együtt láttuk, mennyire hiányzik egy olyasfajta projekt, hogy magyar és a világ minden részéről egybegyűlt tekintélyes szakértők tartós együttműködéssel kidolgozzanak egy széles körű egyetértésre, illetve elismerésre számító átalakítási és talpraállási programot a kormányváltás időszakára. - A magyar és a nyugati szakértők között eddig is volt kapcsolat. - A magyar szakértők elsősorban egymás véleményét ismerik. A nyugatiak pedig hiába ismerik jobban a piacgazdaságot, ha a magyar realitásokkal nincsenek eléggé tisztában. A tartós együttműködés célja annak meghatározása, hogyan, milyen sorrendben, ütemben, illetve milyen prioritások mellett lehet megoldani az átmenet problémáit. - Mi biztosíthatja, hogy az önök tervezetét figyelembe veszik? (folyt.) 1990. február 12., hétfő 13:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyilatkozik a Kék Szalag bizottság szervezője (2.rész)
- A célunk éppen az volt, hogy olyan szakértőkkel vitassuk meg a programot, akik szavahihetőek és elfogadott tekintélyek. Gondoltunk arra, hogy a jelenlegi kormány már csak kevés ideig marad hivatalban, legitimitási problémái vannak, s a kormányzat 10 éve a hanyatlást menedzseli. Másfelől az új pártoknak legfeljebb programja lehet, viszont nem rendelkeznek még kormányzási gyakorlattal s leköti őket a választási kampány is. - Létrejött-e egyértelműen elfogadott kék szalag koncepció? - Teljes egyetértés volt a célt illetően. Gyorsan fejlődő, a szociális meggondolásokat is szem előtt tartó piacgazdasági demokráciát akarunk. Ez nem valósítható meg az előző negyven év örökségével való határozott szakítás nélkül. Ez egyfelől politikai akarat kérdése, másfelől szakmai megoldások arzenálját feltételezi. Az alapelvekben tehát egyetértettünk, a részletekben még vannak különbségek, ezeket a még tervbe vett bécsi, New York-i és budapesti találkozókon kívánjuk tisztázni, mielőtt a tervezetet áprilisban közzétennénk. - Miben mutatkozik meg a Kék Szalag bizottság tervében kiindulópontnak tekintett ,,szakítás,, az eddigiekkel? (folyt.) 1990. február 12., hétfő 13:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyilatkozik a Kék Szalag bizottság szervezője (3.rész)
- Az alapgondolat az, hogy a kormányzatnak jóval kevesebb dolgot kell magára vállalnia, amit viszont kézbe vesz, azt jól és határozottan kell megoldania. Egy sor hatáskörről és szabályozásról le kell mondania, a lakosságra kell bíznia saját dolgainak intézését. Éppen a túlszabályozás, a túlintézkedés okozta a kudarcot a múltban. - Miként tud fellépni a kormány az inflációs veszély ellen, ha éppen most ad le egy sor hatáskört? - Az infláció ellenes küzdelemben alapvető fontosságú, hogy a kormány élvezze a lakosság bizalmát, tisztában legyen a döntési alternatívákkal.Ha mindenkinek tetszeni akar és kielégíti a népszerű követeléseket, ez a kudarc útja. Meg kell hoznia a fájdalmas, de szükséges döntéseket, mert ezzel csökkenthetők a legkisebbre az elkerülhetetlen áldozatok, s így - kezdeti nehézségek után - az egyik társadalmi csoport helyzete a másik után javulni fog. Ez a felemelkedés útja. Nincs harmadik út. - Mindez mennyi időt vesz igénybe a Kék Szalag bizottság szerint? - A szükséges intézkedéseket aránylag rövid időn belül, az első száz nap alatt meg kell hozni, ezzel külön albizottságunk foglalkozott. Az új kormánynak világosan tisztáznia kell majd, intézkedéseit, azt, hogy hogyan és mikor érintenék majd, ha az első eredmények nem jelentkzenek egy-két éven belül. Ennél hosszabb időről nem lehet szó. Ha a kormáyn határozott és eltökélt lesz, hat hónap alatt már mutatkoznia kell valamilyen változásnak. - Megoldható ez úgy, hogy közben az ország maga előtt görgeti a felhalmozódott 20 milliárd dolláros adósságot? - Ebben a kérdésben a Kék Szalag bizottságon belül is kétféle álláspont fogaalmazódik meg. Az egyik szerint nem az adósságproblémára, hanem arra kell koncentrálni, hogy sínre tegyük az országot. Ha megindul a javulás, akkor a külföldi hitelezők bizalma is nőni fog, s a probléma éle csökkenni kezd. A másik felfogás szerint az adósságszolgálat olyan nagy, a helyzet olyan kényes, hogy valamilyen módon nemzetközi segítséggel 2-4 éves lélegzetvételnyi szünetet kellene biztosítani a magyar gazdaságnak, hogy talpra állhasson és az után indulhat meg az öngerjesztő javulási folyamat. Ez kényes kérdés, és függ például a KGST-n belüli folyamatoktól is. - Milyen szerepet tulajdonít a nyugati segítségnek? (folyt.) 1990. február 12., hétfő 13:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyilatkozik a Kék Szalag bizottság szervezője (4.rész)
- Személyes véleményem szerint az országnak alapvetően saját erejére kell támaszkodnia, minél többet tesz önmaga, annál nagyobb lesz a külföld bizalma is. A nemzetközi támogatásra szükség van, de biztosítani kell, hogy a külföldi segítséget ne a problémák megoldásának elhalasztására használják, hanem megfelelően hasznosítsák pontosan meghatározott célokra. Ilyen célokra lesznek jelentős nemzetközi akciók. - Létrejöttek-e más közép-kelet-európai országokkal hasonló kékszalag csoportok? - Ez az első, és ilyen értelemben munkássága útmutató értékű lehet. Bár más nemzetközi fórumokon is tanulmányozzák Magyarország, Lengyelország, más szocialista országok problémáit, sőt etekintetben bizonyos versengés is tapasztalható. Ilyesfajta, az érdekelt országok saját szakembereit és a nemzetközi szakértőket tartósan összefogó projekt azonban nem ismeretes. Ennek azért is megvan a maga jelentősége, mert mi figyelembe vehettük nemcsak a magyar kormányszervek, kutató intézetek, különböző politikai irányzatok véleményét, de a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Közösség és a vezető nyugati kutató intézetek véleményét is. Ezért bízunk abban, hogy közreadandó tervezetünk hasznos lesz, és megkönnyítheti a nehéz átmenetet a piacgazdasági demokráciába - mondotta Paul Marer professzor.. Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma 1990. február 12., hétfő 13:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »