 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-vatikáni 4.
|
Ez egyben fontos lehetőség is volt számára, hogy kitörjön abból
a nemzetközi elszigeteltségből, amit a háborúban győztes
antant-hatalmak, a Kárpát-medencében pedig szövetségeseik, az
utódállamokból szerveződött kisantant vont Magyarország köré.
1920. június 4-én írták alá Trianonban a magyar békeszerződést,
a szentszéki magyar követséget 1920. július 26-án, állították fel, s
az első követ gróf Somssich József, korábbi magyar külügyminiszer
lett.
alc. Angelo Rotta, az utolsó budapesti nuncius
A Magyar Királysággal a Szentszék a Horthy-korszakban sem kötött
konkordátumot, mert a vitás kérdések elrendezésének ennél
rugalmasabb lehetőségei álltak rendelkezésre. Mivel az egyház
jogállását, vagyoni állagát semmi nem fenyegette, nem volt szükség
ilyen nemzetközi jogi aktusra. De nem volt szükség erre azért sem,
mert a magyar főpapság közvetlenül is el tudta intézni a
kormányzattal esetleges vitás ügyeit.
Az apostoli király hiányában Horthy Miklós kormányzó - mint
ideiglenes államfő - nem gyakorolta az apostoli király személyéhez
kötődő főkegyúri jogokat. (Ezt részint nem tartalmazta a kormányzói
jogkörről elfogadott törvény és annak bővítményei sem, s ráadásul a
kormányzó református is volt.) A Szentszék igyekezett magához vonni
a főkegyúri jogot, illetve tagadni annak további érvényét. A magyar
állam és kormány azonban ezt állami jogosítványként értelmezte, és
továbbra is igényt formált a főpapi székek betöltésébe való
beleszólásra.
Az utolsó budapesti nuncius, Angelo Rotta címzetes érsek nagy
népszerűségnek örvendett Magyarországon. A Szentszék intenciói
szerint - nem egyszer a magyar püspökök egy részénél energikusabban
- lépett fel a magyar hatóságoknál az atrocitások ellen. Gyakori
jegyzékváltásai a magyar külüggyel, audienciái, közbelépései mellett
sokszor személyes biztonságát is kockára téve, ezrével írta alá és
adta a rászorulóknak a pápai menleveleket, amelyek értelmében azok
birtokosai a Szentszék oltalma alatt állnak. (folyt.)
1990. február 12., hétfő 15:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|