|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-vatikáni 2.
|
A magyar államalapítás után, az árpádházi királyok közötti trónviszályok során a pápa nem egyszer közvetített a felek között. A középkori magyar állam és a Szentszék kapcsolataiban létrejöttek olyan jogi aktusok, amelyek nem egyszer vitára is okot adhattak. Így a magyar királyok - István egyházalapító működésére hivatkozva, - kialakították az un. FŐKEGYÚRI JOGOT, amelynek legfontosabb jogosítványa volt a katolikus egyházi tisztségek, a püspöki székek (főpapi stallumok) betöltése, a főpapok kinevezése (amit azután Róma, a pápa megerősített).
Ez a főkegyúri jog Róma részéről csak fenntartások mellett volt elismert, de egészen 1918-ig alkalmazták (s erre hivatkozva máig az állam igényt formált a kinevezésekbe történő beleszólásra.) A főkegyúri jog mellett a Szentszék jogait leginkább a magyar királyok tetszvényjoga, a PLACETUM REGIUM sértette, ami lehetővé tette, hogy egyes szentszéki dekrétumok Magyarországon történő kihirdetését (és így életbe léptetését) megakadályozzák. Azaz a király előzetes hozzájárulására, engedélyére volt szükség ezek kihirdetéséhez.
Természetesen a pápáknak is megvoltak a maguk eszközei az egyház érdekeinek érvényesítésére, a követek, legátusok küldésén túl is. Ide tartozott elsősorban az un. INTERDICTUM alá helyezése egy városnak vagy országnak, amennyiben ott olyan magas egyházellenes bűncselekmény történt, amit meg kellett torolni és így visszavonatni. Az interdictummal sújtott helyen tilos volt mindenféle egyházi aktus végzése, a szentségek kiszolgáltatása. (Ez egyfajta "kollektív kiátkozás"-nak volt tekinthető.)
alc. Összefogás a török ellen
Magyarország és a Szentszék közötti kapcsolatok igen fontossá váltak a pogány törökök elleni küzdelmek során, amikor hazánk és a magyar kereszténység a Nyugat és az egyház védőbástyája volt. A törökellenes európai keresztény összefogás fő mozgatói és szervezői a pápák voltak, s így természetes szövetségesei és támogatói a magyar államnak.
Az ország három részre szakadásától (1541) kezdve, a Habsburg-házi királyok uralkodásának idején Magyarország mint a birodalom része, nem rendelkezett külön diplomáciai öszeköttetéssel a szentszékhez, hanem a mindenkori bécsi (illetve a császárhoz küldött) nuncius volt az illetékes a magyarországi egyházi ügyekben. (folyt.)
1990. február 12., hétfő 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|