 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
 |
A moszkvai nagyhét után 1.
|
Moszkva, 1990. február 12. hétfő (MTI-Panoráma) - A szovjet
vezetés aligha nevezhetné eseménytelennek a múlt hetet: előbb az
eleve óriási érdeklődéssel várt, fordulatokban bővelkedő KB-ülésen
jutott túl (látszólag sikerrel), majd következett - az egyértelműen
eredményesnek elkönyvelt - szovjet-amerikai külügyminiszteri
találkozó. S, hogy a hétvégére is maradjon valami izgalom, Gorbacsov
és Sevardnadze nagy visszhangot kiváltó eszmecserét folytatott a
bonni vezetőkkel.
A KB-ülés jóformán még véget sem ért, amikor Eduard Sevardnadze
már megtartotta első megbeszélését James Bakerrel. A maratoni
moszkvai tárgyalások korábban nem tapasztalt módon lényegében
valamennyi leszerelési kérdésben közelítették a két szuperhatalom
álláspontjait. Ílymódon elérhető közelségbe került a hadászati
támadó fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodás és
az európai hagyományos fegyverezetek és fegyveres erők
csökkentéséről szóló szerződés. Nem kizárt, hogy emelve a pillanat
történelmi fényét, mindkettőt a helsinki folyamatban résztvevő
országok vezetőinek idén esedékes találkozóján fogják aláírni. (Vagy
az aláírás kedvéért az idén még egy második szovjet-amerikai
csúcstalálkozóra is sor kerül.) Sevardnadze és Baker ugyanis úgy
fogalmaztak, hogy a júniusi csúcstalálkozóra a HTF-megállapodással
kapcsolatos valamennyi lényeges problémát meg kell oldani, hogy
,,még ez év végéig,, aláírható legyen az egyezmény.
A szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó sikerében szerepe
lehetett, persze, egy olyan momentumnak is, amelyre a KB-ülés előtti
Gorbacsov-Bush telefonbeszélgetésből lehet következtetni.
Washington, amelyet igen érzékenyen érintettek a Gorbacsov
lemondásáról szóló hírek, ezzel is segíteni igyekezett Gorbacsovnak
pozíciói megszilárdításában. (A szovjet vezetőt a KB-ülésen is érték
olyan vádak, hogy kül- és belpolitikájában egyaránt a Nyugatnak tesz
engedményeket.) Mindehhez Washingtonnak sem kellett túl sokat
áldoznia, hiszen a korábbi folymatokhoz képest egyik kérdéskörben
sem tett döntő fontosságú engedményeket, csupán az eddigieket
erősítette meg apró, ám biztos lépésekkel.
Már Sevardnadze és Baker megbeszélésein felvetődött - a hétvégi
moszkvai tárgyalásokon pedig végképp előtérbe került - Európa mai
nagy kérdése, a két német állam egyesítésének ügye. Szovjet és
amerikai részről egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy ez csak is az
európai realitások figyelembe vételével történhet meg. (folyt.)
1990. február 12., hétfő 12:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|