 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pártközi Egyeztető Bizottság felhívása a szerkesztőségekhez
"A pártközi egyeztető bizottság nem tudja elfogadni azt a tényt,
hogy egyes színészek és közéleti személyiségek televízióban való
szakmai szereplését a választási kampányban való részvételük miatt
korlátozzák. Ugyanakkor érvényesnek tartjuk erre vonatkozóan a
pártok által elfogadott Etikai Kódex ajánlásait."
BBC, Panoráma:
A magyarországi privatizálásról
"A múlt héten
Londonban járt Martonyi János, a magyar privatizálás felelős
megbízottja. A magyarországi változásoknak ez a területe
meglehetősen érdekli az angol közvéleményt, hiszen a privatizálás
újkori formájában angol találmánynak tekinthető. Így hosszabb cikk
jelent meg róla az Independent című lap mai számában: a lap fiatal
gazdasági szerkesztőjének, Peter Tordainak az írása. Ezt ismerteti
most munkatársunk, Radnóti Zoltán:
- Halkszavú, de nagyon jó benyomást keltő ügyvéd Martonyi János,
akinek feladata a magyar gazdaság eladása, és aki életet lehelt a
magyar gazdasági feladatok legellentmondásosabb kérdésébe, a
privatizálásba - kezdi a cikk, majd így folytatja:
- A privatizálás folyamata előrehaladottabb Magyarországon, mint
másutt, és a privatizálási biztos által javasolt megoldások
úttörő-példát jelentenek a többi kelet-európai országnak.
Martonyi tervezte meg a folyamat nagy részét. Hivatala az
Országház épületével szemben van. Kis iroda, mert minimumra akarja
redukálni a bürokráciát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (2. rész)
|
A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgáló bizottság. A
volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem
volt katonai személyi kérdésekbe. A Czinege Lajossal kapcsolatos
morális problémák tudomására jutottak, de ezek kivizsgálása a
Központi Bizottság illetékes titkáraira, nevezetesen Biszku Bélára
és Korom Mihályra tartozott volna. Már csak azért is, mert a
honvédségnek állami felügyelője nem volt. Fock Jenő mejegyezte: ha
csak a fele igaz volt annak, amit akkoriban Kárpáti Ferenc ez ügyben
Kádár Jánosnak megírt, Czinegét azonnal fel kellett volna menteni.
Hogy ez nem történt meg, s Czinege Lajos oly hosszú ideig a helyén
maradhatott, annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés
parancsnoksága meg volt vele elégedve.
A hadsereg gazdálkodásával kapcsolatban a nyugalmazott
miniszterelnök kifejtette: lehetetlennek tartja, hogy a külföldről
kölcsönként felvett milliárdokat itt herdálták volna el.
Az ülésen szóba került az 1968-as csehszlovákiai bevonulás is.
Erről Fock Jenő elmondta, hogy a bevonulás tényét hónapokkal
korábban eldöntötték, ő és Kádár János csak az utolsó pillanatban -
,68 augusztus elején - adta be a derekát, burkolt moszkvai
fenyegetés hatására. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|