|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan tovább a Csepel Autóban? - Szigetszentmiklósi
nézőpontból a járműipari ágazat (2. rész)
|
Felismerte, hogy az alváz és a gépészeti főegységek - különösen azokban a fejlődő országokban, ahol a gépészettel nehezen tudnak megbirkózni, viszont a karosszéria-gyártásra képesek - stratégiai termékként szerpelhetnek. Így kezdte az elmúlt években a Csepel Autógyár kialakítani - az Ikarustól függetlenül értékesítési kapcsolatait.
Az önállósodási törekvés egyik sikeres példája az amerikai Cummins céggel kialakított közös fejlesztés és értékesítés, amely azonban arányait tekintve kicsi (5 százalék), és nem igazán változtat a Csepel Autógyár egypiaci jellegén. S a helyzetet bonyolítja, hogy az önálló piaci megjelenés szándéka nem kis érdekösszeütközést jelentett a Csepel Autó értékesítését uraló Ikarussal.
A korábban olajozottan működő értékesítési mechanizmus ellentmondásait élezte ki az 1988-as feldolgozóipari termelői árrendezés és a növekvő termelői infláció, amely torz árarányokat szült, ugyanis a szovjet piacon az Ikarus nem tudott valós befektetéseket tükröző árakat kialakítani. Árvita keletkezett a Csepel Autó és az Ikarus között is, amely tovább rontotta az autógyár pozícióit. S a kormány szocialistaexport-korlátozó intézkedései után került az Ikarus abba a lehetetlen piaci helyzetbe, hogy ez év január 31-én még mindig tartozott a tavaly kiszállított alvázak árával, ami a Csepel Autó másfél havi forgalmának felel meg.
A nehéz helyzetben lévő autógyár vezetői a jövőben változtatni, vagy legalábbis csökkenteni kívánják a Csepel Autó bedolgozó szerepét, kutatják az önálló tőkés piaci értékesítési lehetőségeket, és ha kell, felkészülnek a járműipari profil szélesítésére, esetleg mezőgazdasági, vagy lassújárművek kisszériás, esetleg egyedi jellegű gyártására. Az Ikarus budapesti és székesfehérvári vállalatainak részvénytársasággá válásától azt remélik, hogy a részvénytársaságok valódi autóbuszpiacon jelennek majd meg.
Természetesen ezeknek a terveknek a valóra válásához túl kell élni a jelenlegi helyzetet. A vezérigazgató-helyettesnek az a véleménye, hogy a Rába-Csepel Autó-Ikarus nagyüzem-hármas a kormány üzlete, így sorsukról is a kormánynak kell döntenie. A felszámolás pedig nem lehet cél, hiszen ha ezt az iparágat is lerombolják, halottaiból többet nem lehet feltámasztani. (MTI)
1990. február 11., vasárnap 14:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|