 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
 |
A területfejlesztési és a foglalkoztatási alap felhasználása (1. rész)
|
1989. szeptember 1., péntek - Az Állami Fejlesztési Intézeben összesítés készült a területfejlesztési és szervezési, valamint a foglalkoztatási alap első félévi felhasználásáról. Újdonság, hogy ezúttal már magánvállalkozók is folyamodtak - eredménnyel - az alap által nyújtott támogatásért.
A területfejlesztési és szervezési alapból az év első hat
hónapjában 28 pályázó igényelt állami támogatást. A bíráló bizottság
kilenc pályázatra összesen 35 millió forint támogatást ítélt meg. A
fejlesztések közül mindössze kettő tekinthető nagyobb értékű ipari
vállalkozásnak, a többinek csak kisebb jelentősége van egy-egy
térség ipari szerkezetének korszerűsítésénél. Az alapból
finanszírozott beruházások révén összesen 230 embernek létesítenek
új munkahelyet; egy-egy munkahelyre 152 ezer forintot fordítanak a
támogatásból.
Négy pályázó forráshiányra hivatkozva időközben visszalépett.
Volt olyan jelentkező is, akinek a kérelmét azért utasították el,
mert olyan árut kívánt előállítani, amelyből elegendőt készítenek a
régebbi gyártók. Többen azért nem voltak sikeresek a pályázatukkal,
mivel kiadásaikról nem volt megalapozott a kalkuláció. Mások
megriadtak a szerződés egyes pontjaiban rögzített követelményektől;
ilyen eset például, amikor a zálogjog intézményének nem tudtak
eleget tenni, vagyis nem voltak képesek, vagy nem akartak
zálogtárgyakat kijelölni arra az esetre, ha számonkérnék tőlük a
vállalkozáshoz szükséges hitelek fizetésének esetleges elmaradását.
A pályázók között számos a magánvállalkozó, ami újdonságnak
számít. Közülük néhányan alkatrészgyártásra vagy gombatermelésre
állnának be. Többen igyekeznek olyan vállalkozást kialakítani,
amelyhez már a külföldi vevőt is megkeresték, és erről a megfelelő
iratokat is csatolták.
A foglalkoztatási alapból az év első felében 116 pályázó
igényelt támogatást. A döntések eredményeként az Állami Fejlesztési
Intézet 84 munkahelyteremtő beruházás megvalósításához összesen 590
millió forint kölcsönt javasolt számukra. Ebből az összegből csaknem
négyezer ember foglalkoztatására nyílik lehetőség. A
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozók kapták a legtöbb támogatást,
111 millió forintot, ennek, valamint a saját anyagi fedezetük
felhasználásával több mint 800 munkahelyet alakíthatnak ki.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 22:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|