Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 09.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása

"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat kérünk, főként férfiaknak. Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től 18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni: a SZÖSZ és az Otthon vezetése. "
SZER, Magyar politikai magazin:

Választások előtt

"Nem túlzás tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők. "

Választások előtt


-----------------


München, 1990. február 9. (SZER, Magyar politikai magazin) -
Gordon Tamás: Többpártrendszer van-e Magyarországon? Alkotmányosan
igen, de a hatalom szempontjából aligha. Az a tény, hogy az
országgyűlésben már nem csak volt MSZMP tagok vannak, pontosabban,
hogy más pártok is képviseltetik magukat, még nem jelenti azt, hogy
beleszólásuk lenne a hatalom elosztásába. Ehhez meg kell várniuk
március 25-ikét az általános választást, az annak nyomán összeülő új
parlamentet és a kormányalakitást. A többpártrendszer feltétele
viszont kétségkivül adva van. Kezemben egy pár nappal ezelőtt
kiadott lista 51 párt nevével, amelyeket már nyilvántartásba vettek,
vagy a bejegyzés folyamatban van. De máris találtam egy féltucat
olyan pártot, amely az elmúlt egy esztendőben, vagy még korábban
alakult és nincsen a listán. Ez azonban nem jelenti még azt, hogy
nem indulnak a választásokon. A pártok ugyanis február 23-ig
állíthatnak jelölteket, addig még új pártok is alakulhatnak a
meglévők pedig bejegyeztethetik magukat.

    A legfelsőbb bíróságnál nyert értesüléseink szerint a
bejegyeztetés, ha a pártok eleget tesznek a feltételeknek, pár nap
alatt megtörténhet, ezeket az ügyeket soronkívül intézik. Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
(folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza »


- Választások előtt - 1. folyt.


Valóban rendet teremt majd a választás? Ez így valószínüleg nem
igaz. Nemcsak a pártcsatározások miatt. Sok millióan vannak, akik
nem ismerik ki magukat a választási hadjárat résztvevői között, akik
talán úgy kapaszkodnak bele valamelyik párt hangzatos jelszavába,
hogy nem is tudják pontosan hiteles program áll-e a párt mögött.

    A napokban tette közzé a Magyar Közvéleménykutató Intézet
legfrissebb felmérésének eredményét. Ezer választópolgárt kérdezett
meg arról, hogy melyik pártra adja majd szavazatát. A
bizonytalanságról árulkodik, hogy 30 százalékuk még nem tudja kire
fog szavazni. Mielőtt részletesen közölnénk az eredményt, egy
érdekesség előbbi állításunk alátámasztására:

    Majdnem négy százalékot ért el a Független Magyar Demokrata
Párt, az a párt, melyet igen sokan fantompártnak tartanak és
amelynek vezetőségében enyhén szólva nem egészen szalonképes
személyek vannak. Egyikük volt munkásőr, másikuk a Népszabadság
pártrovatánál dolgozott. De egy párt, amely nevében hordja a magyart
is, a függetlenséget is, és még demokrata is, tehát nagyon is
valószínű, hogy az ehhez hasonló lényeges programmal nem rendelkező
pártok is számottevő eredményt érhetnek el majd a választáson.

    A közvéleménykutató listavezetője a Magyar Demokrata Fórum 21,3
százalékkal. Sorrendben a többi: Szabad Demokraták Szövetsége 18,4 -
Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt 16,3 - Magyar
Szocialista Párt 10,8 - Fiatal Demokraták Szövetsége 7,1 -
Magyarországi Szociáldemokrata Párt 4,6 - Magyar Szocialista
Munkáspárt 3,7 - Független Magyar Demokrata Párt 3,6 -
Kereszténydemokrata Néppárt 3,3 - Nemzeti Kisgazda Párt 3,0 - Magyar
Néppárt 2,4 - Magyarországi Zöld Párt 1,6 - Hazafias Választási
Koalíció 1,0 - Független Szociáldemokrata Párt 0,9 - Magyar
Függetlenségi Párt 0,6 - egyéb 1,4 százalék. (folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások előtt - 2. folyt.


A Magyar politikai magazin mai adását ennek az egyébnek
szenteljük, vagyis azoknak a pártoknak, amelyekre összesen tizen
szavaztak az ország ezer megkérdezettjéből.

    Tehát szemben az előbb felsorolt 15 párttal, a többségről van
szó, körülbelül 35 pártról. Nem feladatunk annak eldöntése, hogy a
közvéleménykutatásban leszerepelt pártoknak valóban kevés
mondanivalójuk van-e, valóban kidolgozatlan a programjuk és ennek
volna-e büntetése a rossz szereplés. Úgy gondoljuk azonban, hogy
negatív eredményük közismertségük fokáról is árulkodik, ezért nem
érdektelen közelebbről is foglalkozni velük. Idő hiányában
természetesen nem kerülhet minden párt sorra, de későbbi
műsorainkban pótoljuk mulasztásunkat.

    - A Független Magyar Munkáspárt a múlt év novemberében alakult
meg Székesfehérváron. A párt korábban munkásszövetségként működött
és jelentős szerepe volt a helyi munkástanácsok megszervezésében.
Szándéknyilatkozatában így indokolta meg elnevezését: Független:
minden politikai irányzattól. Magyar: egységteremtő nemzeti
hagyományainkra támaszkodik. Munkás: alapvetően a munkásság és a
bérből élők többségét szolgálja. Párt: helyet kér és követel a
törvényalkotók sorai között.

    A párt legfőbb célkitüzései között szerepel a munkahelyi
érdekképviselet, az önkormányzat érvényesítése. A munkástanácsok ezt
a célt szolgálnák és a tulajdonosi jogról is határoznának. Döntően
bele kívánnak szólni a nyugdij alsó és felső határának megszabásába.
A párt megkülönböztetett figyelmet szentel a pályakezdő fiatalok
indulásának, a nők szociális helyzete javításának. Például követelik
számukra a hat órás munkásnap bevezetését, természetesen
bércsorbitás nélkül. (folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza »


- Választások előtt - 3. folyt.


Viszonylag kevés információ áll rendelkezésünkre az
Agrárszövetségről. Kidolgozott programjukat nem tették még közzé és
választási kampányukban csak általánosságban szóltak a legégetőbb
mezőgazdasági kérdésekről. Az Agrárszövetség: nem politikai párt,
nem célja a hatalom megszerzése, nem azért akarunk képviselőket
küldeni a parlamentbe, hogy miniszteri bársonyszéket szerezzünk,
hanem azért, hogy ellenőrizhessük a hatalom működését. Azért küldjük
saját képviselőinket a parlamentbe, mert a vidék, a mezőgazdaság
gondjai nem gyömöszölhetők be egy pártpolitikai programba sem. Nem
megváltó programokra van szükség.

    - Így az Agrárszövetség önmagáról. Sajnos a párt szemben azokkal
a pártokkal, amelyeknek van agrárprogramjuk homályosan nyilatkozik a
tulajdon kérdéséről, az úgynevezett kulákok rehabilitációjáról, a
paraszti gazdálkodásról. A Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt
Gyöngyösön alakult néhány hónapja. Eltérően az Agrárszövetségtől
markánsan megfogalmazta a programját. A termelőszövetkezetek az
Áfészek és az ipari szövetkezetek érdekét képviseli. Bár elismeri,
hogy a föld alacsony összeggel került a tsz-ek tulajdonába, anyagi
kártérítésen kivül másra nem gondol. Sőt egyik vezetője így
nyilatkozott: "baloldali pártot kívánunk szervezni, olyat, amely a
leghatározottabban szembeszáll a múltbeli hibákkal, bürokratikus
megkötöttségekkel. Nem vagyunk hívei viszont egy felülről szervezett
új földosztásnak, és ellenezzük a szövetkezetek, az állami
gazdaságok szétverését.

    A párt a rádióban elhangzott választási műsorában párbeszéd
keretében fogalmazza meg programját. A meggyőzendő választó
asszonyság ezt a kérdést teszi fel: Mi lesz a földünkkel?
Visszakapjuk? Nem tudom mit kezdünk vele, mert már öregek vagyunk. A
gyerekeink pedig hallani sem akarnak a földről. (folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások előtt - 4. folyt.


Aligha valószínü, hogy a párt ezzel a véleménnyel leseperheti a
történetesen a mezőgazdaságban vállalkozni kívánokat, akik igen is
igényt tartanak az előbb a kommunisták által szétosztott, majd
visszavett családi földekre.

    Két olyan párt is bekapcsolódott a választási hadjáratba, amely
nevében is viseli a liberális jelzőt. A Magyar Liberális Néppárt az
1956 október 31-ikén a reformációs emlékünnepén alakult párt
letéteményesének tartja magát. Fő követelése, tulajdonreform,
munkástanács. A munkásrészvény kibocsátása biztosítaná, hogy a
munkások igazi gazdájává váljanak az általuk működtetett gazdasági
erőforrásnak, hogy - szó szerint idézzük:

    "A Magyar Liberális Néppárt agrárprogramja szerint a
mezőgazdaság egyharmadában indokolt továbbra is fenntartani a
mammutüzemü gazdaságokat, kétharmadában viszont farmer gazdaságra
van szükség, 100-120 ezer ilyen kisüzem kialakitása lenne célszerű,
ezek létrejöttét azonban a párt közelebbről nem körvonalazza.
Szorgalmazná a külföldi tőke részesedését a hazai gazdaságban, de -
és ez meghökkentő - 40-45 százalékos részesedést engedne. Nem
egészen világos, hogyan lehetne liberális elvek alapján előre
eldönteni és íly módon korlátozni a tőkebeáramlást. Hasonlóan
homályos a volt vezetőkre kivetendő vagyonváltság, a párt megítélése
szerint - mintegy 200 milliárd forint értékű vagyon halmozódott fel
azoknál, akik korábbi vezető beosztásukból adódóan felelősek az
ország jelen gazdasági helyzetéért. Az általuk összegyűjtött,
harácsolt magántulajdont is sérthetetlennek tekinti a párt. Ám
javasolja, hogy a volt vezetők fizessenek érte 15-50 százaléknyi
vagyonváltságot. És ha valaki nem fizet önszántából, akkor mégiscsak
hozzá kell nyúlni a magántulajdonhoz. (folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza »


- Választások előtt - 5. folyt.


- A párt alapeszméje a szabadelvűsége szerint az a jó
társadalom, amely az egymástól független és egymással versengő
szabad egyének ésszerű és kölcsönösen előnyös együttműködésére épül,
és amelyben minden polgár szabadon élhet és cselekedhet mindaddig,
amig másokat ugyanezen jogaik gyakorlásában nem korlátoz.

    - A Liberális Párt bevallottan egy réteg, a polgárság érdekét
képviseli, de meggyőződése, hogy mivel az ország újjáépítésében a
polgárságnak meghatározott szerep jut, ezért a párt valójában
nemzeti érdeket is képvisel. A párt közel áll a Szabad Demokraták
Szövetségéhez, legalábbis, ami a szabadelvűséget illeti, ám zavarja
az SZDSZ szociál-liberalizmusa. Programja legfontosabb elemei:
emberi, polgári és politikai jogok biztosítása. Vállalkozások teljes
szabadsága, szabad értékpapír és devizaforgalom. A politikától
elváló gazdasági vezetés. Arányos és igazságos hitel és
adórendszerrel támogatott vállalkozások. A társadalombiztosítási
rendszer teljes reformja, nyitott és többközpontú iskolarendszer.

    A Magyar Liberális Párt külpolitikája a semlegességet tűzte ki
elérendő célul. Óvatosan megfogalmazott programja azt sejteti, hogy
a pillanatnyi nemzetközi erőviszonyok tükrében tulajdonkképpen kész
bármikor újra fogalmazni külpolitikáját. Tehát miközben úgy
gondolja, hogy nem tanácsos feszegetni Magyarország Varsói
Szerződésbeli tagságát, ám az ahhoz fűződő viszony feltétlen
felülvizsgálatát követeli. Hogy a párt rugalmasan politizál
bizonyitja, hogy még tavaly decemberben a márciusi választásokon
való indulás ellen foglalt állást. Részvétele a választási
hadjáratban némiképp ellentmond ennek. (folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza »


- Választások előtt - 6. folyt.


Január végén jegyeztette be magát a Magyar Legitimisták Pártja.
Programja a keresztény nemzeti egység, ami a párt szerint azt
jelenti, hogy nem az ország területében, hanem magyarságában
gondolkodnak. A szent korona tan értelmében az ország földje el nem
adható, legfeljebb bérelhető, így akarnak gátat szabni az új
földosztásnak. Az ország államformáját nem feltétlenül kívánják a
királyságban megszabni, ahhoz azonban ragaszkodnak, hogy a
köztársasági elnököt a jövőben nádornak nevezzék. Legitim
vezetőjüknek az Aranybulla értelmében Habsburg Ottót tekintik, aki
azonban erről ezelőtt néhány nappal még nem tudott.

    Mai pártprogram ismertetőnk utolsó szereplőjéhez érkeztünk, a
Magyar Szabadságpárti Szövetséghez. Tavaly október 23-ikán alakult a
Magyar Szabadság Párt történelmi folytatójaként. Mig a legtöbb párt
jól körülírható réteghez kívánt szólni, addig a szabadságpárti
szövetség lendületes önbizalommal az egész szabadságszerető magyar
nemzeti érdekeinek képviseletét tűzte ki célul. Polgári demokráciát
óhajt, magántulajdonon és szociális biztonságon alapuló
piacgazdaságot hírdet, ám adós marad a recepttel.

    Az állampolgár szabadon döntsön, vajon szövetkezetben, vagy
egyénileg akar gazdálkodni. A párt külföldi segítséggel
bankhálózatot kíván kiépíteni, amely kezdő tőkével segíti a
vállalkozókat. Természetesen alacsony kamattal és kedvező
visszafizetési feltétellel. Az adórendszer legyen ösztönző. A Magyar
Szabadságpárti Szövetség hét másik párttal közösen indul a
választásokon Nemzeti Szövetség néven.

    Befejezésül vessünk egy pillantást a márciusi választást
lebonyolítási rendjére. Az országgyűlés 386 képviselőjét választják
meg. 176 mandátum sorsa az egyéni kerületekben dől el. 152
képviselőt listán választanak meg, 58 mandátumon pedig a nagy pártok
országos listái osztozkodnak. A töredék és a vesztes szavazatok
arányában. (folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza »


- Választások előtt - 7. folyt.


Vagyis: a választófülkében két szavazólapot kell kitölteni, az
egyikkel az egyéni jelöltre, a másikkal a pártlistákra lehet
voksolni. De még a szavazás előtt az ajánlócédula segítségével lehet
jelöltet állítani. 750 ajánlás megszerzésével válik valaki
képviselőjelöltté.

    A választási kampány első szakasza a jelöltállítással zárul le.
Február 23-ikáig kell az illetékes választási bizottságon
bejelenteni. Fontos elmondani, hogoy területi, tehát megyei és
fővárosi listát csak az a párt indíthat, amelyik egyéni jelöltet
állított a terület választó kerületeinek egynegyedében, de legalább
kettőben. Továbbá országos listán azok a pártok szerepelhetnek,
amelyek legalább hét területi listát tudtak indítani. A pártok a
területi listára kétszer annyi képviselőjelölt nevét vehetik fel,
ahány mandátum a listával megszerezhető. Ez bonyolultnak hangzik, de
tulajdonképpen az a választópolgár, aki nem ismeri ki magát ebben a
rendszerben nem szenved hátrányt, hiszen ez amúgy sem befolyásolja
szavazását.

    A pártok szempontjából viszont fontos, hogy melyek állíthatnak
területi és országos listát. Ugyanis a televízió és a rádió
felosztott műsoridejét a választási kampány során már csak az
országos listát állító pártok használhatják ki.

    A választást megelőző napon nulla órától tilos kampányt
folytatni. A választással kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét
a választást megelőző nyolc napon belül nem szabad nyilvánosságra
hozni.

    A választás érvényes, ha a választók több mint fele leadja
voksát és eredményes ha az egyéni jelöltek valamelyike megszerzi a
szavazatok több mint 50 százalékát. Az érvénytelen választást
követően második fordulót kell kiírni, amelyben az összes eredeti
jelöltek indulhatnak. Az eredménytelen választás után csak az
indulhat, aki a szavazatok 15 százalékát megkapta, de ha nincs három
ilyen jelölt, akkor a második fordulóban az indulhat, aki a legtöbb
szavazatot elérő első három között van. (folyt.)



1990. február 9., péntek


Vissza »


- Választások előtt - 8. folyt.


Az országos pártlista a töredék és vesztes szavazatokból áll.
Vesztes szavazat az egyéni kerületben az összes olyan voks, amelyik
egyetlen mandátumot sem kapott. A töredék szavazat a pártlistáról
származik. A töredékszavazathoz számít, ami kevés volt egy
mandátumhoz de az is, ami több volt, mint amennyi a mandátum
elnyeréséhez szükséges, és végűl a mandátum elnyeréséhez nem
elegendő egy választókerületben győzni. Csak az a párt
képviseltetheti magát a parlamentben, amelyik országosan az összes
érvényes szavazat legalább 4 százalékát elnyerte. +++



1990. február 9., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD