Rendszerváltás és az MTI

	Diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Vatikán között (2. rész)
Az állam és az egyház közötti kapcsolatok kedvező alakulásának jele volt Kádár János 1977 júniusi vatikáni látogatása és találkozója VI. Pál pápával. Ez volt az első találkozás egy szocialista ország vezetője és a katolikus egyházfő között. Casaroli bíboros 1980-ban részt vett a Szent Gellért-ünnepségeken, s fogadta őt Kádár János. 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján a Magyar Katolikus Egyház az utóbbi évtizedek legnagyobb tömegdemonstrációit rendezte. Ekkor hívták meg - egyházi és állami részről egyidejűleg - II. János Pált magyarországi látogatásra. A pápa a meghívást elfogadta, teljesítésének várható időpontja 1991 szeptembere. A két állam viszonyában fordulatot hozott a kormány egyházpolitikájának gyökeres megújítása, az egyházak szabad, független működéséhez szükséges állami feltételek megteremtése, a mindennemű állami beavatkozás megszüntetése. A magyar miniszterelnök kezdeményezése a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítására a Vatikánban rendkívül kedvező fogadtatásra talált. Az 1989 novemberében Rómában megkezdett tárgyalások decemberben Budapesten gyakorlatilag befejeződtek, minden akadály elhárult a kapcsolatok teljes rendezése elől. A magyar külügyminisztert idén januárban fogadta a pápa; a megbeszélésen megerősítették a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának kölcsönös szándékát. A lelkiismereti és vallásszabadságról alkotott törvény tette végül teljessé e folyamatot. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása új lehetőségeket is teremt a kormány számára, bővíti külpolitikai mozgásterét. A Szentszékhez akkreditált diplomaták munkája leginkább a nemzetközi szervezeteknél dolgozó kollégáik tevékenységéhez hasonlítható. Az állandó vatikáni jelenlét módot ad arra, hogy a kormány törekvéseihez ezen az új területen támogatást keressen és nyerjen is. Figyelemre méltó, hogy a vatikáni diplomácia és a magyar külpolitika törekvései a legtöbb nemzetközi kérdésben azonosak. Már eddig is több példa volt közös álláspontokat tükröző javaslatok kidolgozására. Kínálkozó együttműködési terület a nemzeti kisebbségek ügye, a kis nyelvek és a hozzájuk kapcsolódó kultúrák ,,egyenjogúsítása,,, a környezetvédelem, a leszerelés, a lelkiismereti és vallásszabadság kérdései, a nyomor és elmaradottság felszámolása. (MTI) 1990. február 9., péntek 11:36
Vissza » Folytatásokkal »