|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (1. rész)
|
1990. február 14., szerda - Az Alkotmánybíróság határozata
szerint nem alkotmányellenesek az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvénynek az ajánlási szelvényekre vonatkozó
rendelkezései. Ezért elutasította e rendelkezések, illetve az egész
törvény megsemmisítésére irányuló kérelmet - jelentette be dr. Holló
András, az Alkotmánybíróság főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. A
határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró különvéleményével
született.
A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége, a Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezete, egy sződligeti állampolgár, valamint - a pártok és ország vezetőinek egy héttel ezelőtti konzultációját követően - az ideiglenes köztársasági elnök indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület mihamarabb vizsgálja meg: az ajánlási szelvények intézménye összhangban van-e az alkotmánnyal. A CPNSZ megítélése szerint a kopogtató cédulák sértik a választás titkosságának elvét, továbbá - az azokon feltüntetett adatok miatt - alkalmazásuk összeegyeztethetlen a magántitok és a személyes adatok védelméről szóló alkotmányos rendelkezéssel.
Az Alkotmánybíróság szerint az ajánlás nyilvánossága nem sérti a választások titkosságára vonatkozó alkotmányos elvet, ezt nem indokolt kiterjeszteni a jelölési eljárásra. Egységes véleményük szerint a jelölés nyilvánossága ugyancsak fontos alkotmányos garanciája a választások tisztaságának, hitelességének.
A kopogtató cédulán szereplő adatok tekintetében az Alkotmánybíróság - többségi vélemény alapján - úgy foglalt állást, hogy a személyi szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az állampolgárok személyi adatvédelemhez való jogát. A választási törvény módosítása (az 1990. évi II. törvény) további törvényes biztosítékokat nyújt az ajánlási szelvényekkel való visszaélések ellen. E kérdés kapcsán dr. Sólyom László alkotmánybíró - a testület elnökhelyettese - kisebbségi különvéleményét is tartalmazza a határozat. Ő úgy vélekedik, hogy a személyi szám és a lakcím ilyen értelmű nyilvánosságra hozása a szükségesnél jobban korlátozza a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot. Alapvető jogot pedig csakis akkor lehet korlátozni, ha egy másik alapvető jog érvényesülése semmilyen más módon nem biztosítható. Dr. Sólyom László szerint ebben az esetben erre nincs szükség, mert az ajánlási szelvény hitelességének megállapításához elegendő például az azon feltüntett kódszám. (folyt. köv.)
1990. február 14., szerda 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|