|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
- Ravasz György beszámolója - 1. folyt.
|
Wojczyski nem hallgatta el, hogy a nemzeti melldöngetéssel a lengyel demokráciának is szembe kell néznie, akár az antiszemitizmusban, akár orosz vagy litván gyűlöletben nyilvánul meg .
Joseph Phillips, francia egyetemi tanár, a német irodalom tudósa vitába szállt azokkal, akik a német egységben csak veszélyt szimatolnak, és semmiféle esélyt nem látnak. E sorok írója kifejtette, hogy az új Németországnak leginkább egy kelet-európai konföderáció lehetne partnere, minthogy az erős német tömb és a szétzihlálódó szovjet birodalom közötti létezés kulturális és nemzeti feszültségek forrásává válhat.
A rövid referátumokat követő vitában a legkülönbözőbb nézetek hangzottak el. Egyesek az önálló NDK megtartása mellett kardoskodtak, mások a német múlttal járó felelősségre emlékeztettek, és akadt olyan felszólaló is - magát egyszerű lipcsei polgárnak nevező -, aki máris attól félt, hogy az egységes német állam túlon-túl nagy vonzerőt gyakorol majd a külföldiekre.
Sajnos nem sokat tudhattunk meg arról, hogyan képzeli el az NDK-beli ellenzék az össznémet integrációt, miféle jövőkép lebeg előttük. Pedig a közeljövő nemcsak a vitában jelent meg, hanem a rendezői mellékkörülményekben is észrevehetően jelen volt. Ezért talán indokolt, hogy néhány szóval ecseteljem azt a légkört, amely e február hétvégi utazáson körülvett.
Nyugat-Berlinből indultunk egy állami rendszámú Ladával, amelyet az NDK Minisztertanácsának titkársága bocsátott az Új Fórum rendelkezésére - minden ellenzéki párt két kocsit kapott a kormánytól.
Kísérőm megjegyezte: fél évvel ezelőtt ugyanilyen márkájú állami kocsiban ült. Igaz, akkor nem a sofőr mellett, hanem hátul két állambiztonsági ember között, akik egyenesen a Vityemáni templomba mentek érte, hogy őrizetbe vegyék. Ugyanaz nap hurcolták el különben azt a barátját is, aki sajnos nem vehet részt a mai rendezvényen, minthogy időközben bokrosabb teendői akadtak - miniszter lett a Modrow-kormányban. (folyt.)
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|