|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Könnyebb a magyarok munkavállalása az NSZK-ban (1. rész)
|
1990. február 9., péntek - Jelentősen könnyítették az
NSZK-ban a magyarok munkavállalását. Erről írtak alá megállapodást
az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az NSZK Szövetségi
Munka- és Szociálisügyi Minisztériumának képviselői - mondta el
Marton Tamás, az ÁBMH nemzetközi főosztályának vezetője az MTI
munkatársának.
A korábbi évenkénti 2500-ról 3500-ra emelték azok keretszámát, akik a magyar és az NSZK-beli cégek közötti szerződéssel az NSZK-ban vállalhatnak munkát. A magyar vállalatok nem vendégmunkásokat küldenek német partnereikhez, hanem konkrét munkák kivitelezését vállalják el, például különféle építési és szerelési feladatokat - meghatározott vállalkozási összegért. Ebből a díjból fizetik az adókat, a dolgozóknak forintban a munkabért, s márkában bizonyos ellátmányt. Ezen kívül ajánlatuknál minél nagyobb nyereségre is törekedniük kell. Mivel valószínűleg igen sok vállalat jelentkezik majd ilyen munkákra, a 3500 fős keretet olyan üzleteknél használhatják fel, amelyeknél a legkedvezőbb a devizakitermelési mutató. Az érdekelt vállalatok, a Magyar Gazdasági Kamarához tartozó Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége koordinálásával dolgozták ki - illetve a még hiányzó szakterületeken hamarosan elkészítik - azt a feltételrendszert, amelynek alapján minősíthetők a jelentkező cégek pályázatai.
Az NSZK azzal is könnyíti a magyarok munkavállalását, hogy a 3500-as keretszámot éves átlagként értelmezik. Tehát ha néhány hónapig ennél kevesebben dolgoznak ilyen szerződéssel NSZK-beli munkákon, a következő hónapokban annyival magasabb lehet a kiküldhető munkavállalók száma. Egyébként az ilyen vállalkozási szerződéssel végzett komplex munkáknál a nyugatnémet hatóságok könnyebben megadják a munkavállalási engedélyt; nem veszik olyan szigorúan, hogy az adott településen, hasonló szakmában, van-e német állampolgárságú munkanélküli. Az NSZK úgy is segíteni kíván a magyar foglalkoztatási gondokon, hogy az említett 3500 fős kereten túl 1992 végéig az építőiparban hasonló szisztéma szerint további 1200 dolgozót fogadnak évente. Mindezen felül 500 egyéni munkavállalónak is adnak munkavállalási engedélyt.
Az ÁBMH elsősorban a kritikus helyzetű településeken hirdeti majd meg ezeket a lehetőségeket, ezzel a munka nélkül maradt, jól képzett szakembereknek kívánnak segíteni. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 21:36
|
Vissza »
|
|
Könnyebb a magyarok munkavállalása az NSZK-ban (2. rész)
|
Az NSZK szakminisztériuma hamarosan átadja a részletes szakmai igénylistát, de annyit már most is elárultak, hogy leginkább szállodai, vendéglátóipari, valamint bizonyos gépgyártó munkaterületeken fogadnak egyéni magyar munkavállalókat.
A magyarországi munkaerőpiaci szolgáltatások színvonalának javításához azzal kívánnak hozzájárulni a nyugatnémetek, hogy a magyar munkaerőszolgálati irodák 25 dolgozóját háromhetes továbbképzésen fogadják. Felajánlották továbbá, hogy 36 magyar szakoktatónak - hegesztő, forgácsoló és elektronikai szakmákban - hathetes továbbképzésre adnak lehetőséget. Támogatják a nyíregyházi és az ózdi átképzési központok munkáját is, mégpedig szakemberekkel és különféle eszközökkel. (MTI)
1990. február 8., csütörtök 21:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|