 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
A Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága nyilatkozata (1. rész)
(OS)
|
1990. február 8., csütörtök - A magyarországi antiszemitizmus
jelenségei a hazai közvéleményt, számos külföldi politikai tényezőt
is foglalkoztatnak. Törvényhozásunk és kormányzatunk képviselői és
tekintélyes ellenzéki pártvezetők nyilatkoztak ez ügyben a
közelmúltban az USA-ban, Izraelben és más országokban is. A témáról,
mint a demokratikus közállapotok megteremtésének nemkívánatos
melléktermékéről szóltak. A sajtószabadság kibontakozásával
együttjáró szennyes tajték kicsapódásának felszíni, a lényeges
folyamatokhoz képest marginális jelenségeként értékelték. Arról is
szóltak, hogy a ,,zsidókérdés,, szőnyeg alá söprése, a kényszerű,
szemérmes hallgatás is hozzájárult az elfojtott tévhitek
konzerválásához, sőt, az előítéletek bizonyos, nem csupán a lumpen
rétegekbeni továbbéléséhez. Mi sem kételkedünk abban, hogy az
antiszemita megnyilvánulásokban mindezek szerepet játszanak. Még
kevésbé kételkedünk felelős politikusaink jóhiszeműségében és
őszinteségében. Nyilatkozataik azonban a valóság teljességét csak
részben tükrözik.
A budapesti és debreceni zsinagógákba történt betörések és azok
megszentségtelenítése, a tabi zsidótemető sírjainak feldúlása, a
zsidó vagy annak vélt állampolgárok inzultálása a közterületeken, a
házfalakon egyre gyakrabban feltűnő fasiszta ábrák azt bizonyítják,
hogy e probléma nem kezelhető, és nem tekinthető csupán a demokrácia
nemkívánatos, esetleg ki sem kerülhető melléktermékének. Jóval
többről van itt szó. Amikor az egyik (nem is akármilyen) politikai
párt elöljárója a nálunk már jól ismert virágnyelven politikai
agitációjának szerves részévé teszi az antiszemitizmust, akkor az
nem csupán a múlt maradványaként, hanem a politikai küzdelem
eszközeként jelenik meg a közéletben. De nem minősíthető az Úton
című sajtóorgánum január 11-ei számában megjelent uszítás sem
másnak, mint a társadalom jelenlegi helyzetében különösen veszélyes
és alattomos antiszemita pogromhangulat-keltési kísérletnek.
Hamisítatlan náci-nyilas eszmei vértezetben jelent meg - valamennyi
tisztességes magyar ember szégyenére - a ,,Magyar holnap,, című lap
Magyar doktrína című cikke, amely ,,kevésbé vagy egyáltalán nem
asszimilálható fajokként, és ,,a magyar élet eluralóiként,,
minősítette a zsidóságot, a cigányokat, a tömbökben élő germánokat,
a szlávokat és az oláhokat. (folyt. köv.)
1990. február 8., csütörtök 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|