|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
A sportirányítás változásai (1. rész)
|
1990. február 8. csütörtök (MTI) - Az 1989 májusától érvényben lévő jogszabály szerint a közgyűléseken újjáválasztott, illetve újonnan megalakult sportági szakszövetségek önálló jogi személyeknek számítanak. Vajon tudnak-e élni önállóságukkal a szövetségek, és a gyakorlatban pár hónapja érvényesülő változás hogyan érinti az OSH életét, munkáját? - ennek a kérdésnek járt utána az MTI munkatársa, Faragó Judit. Elsőként dr. Molnár István, az OSH sportigazgatási, jogi és tájékoztatási főosztályának vezetője nyilatkozott.
Szükségszerű volt-e ez a szervezeti változtatás a magyar sportéletben?
- A változtatás elkerülhetetlen volt, hiszen a sportéletet nem lehet kiszakítani a társadalom egészéből - mondta dr. Molnár István. - A szövetségek önkormányzatát a gazdasági, politikai és társadalmi változások tették szükségessé. A sportirányításban - az élet más területeihez hasonlóan - fel kellett számolni az utasításos rendszert, azaz az állam sportban betöltött szerepét felül kellett vizsgálni. Szeretném hangsúlyozni, a hivatalnak nem állt szándékában a szövetségeket a bizonytalanságba taszítani, mint ahogyan azt sokan állítják. Az már más kérdés, hogy mint minden újítás, ez sem jár zökkenők nélkül. Ráadásul a problémák amúgy is hatványozódnak a nehéz gazdasági helyzetben.
Az már világos, hogy az önállósodás gyökeresen megváltoztatta a szövetségek helyzetét. De hogyan érintette mindez a sporthivatalt?
- A módosuló feladatok miatt az apparátus létszámát és összetételét is meg kellett változtatnunk, ami konkrétan azt jelenti, hogy 330-ról 75 főre csökkentettük állományunkat. A felszabadult munkaerőből 132 dolgozó átkerült a MOB-hoz és a szövetségekhez. A jelenlegi gárdának mindenképpen más szemlélettel és gondolkodásmóddal kell dolgoznia. Számunkra ugyanúgy ,,tanulóév,, lesz az idei, mint a szövetségek szempontjából.
Mennyiben változik az anyagi támogatás azután, hogy az OSH ,,levette a kezét,, a szövetségekről?
- Ami az úgynevezett központi keretet illeti, a sportágak működéséhez, a felkészüléshez és utazásokhoz adott állami támogatás semmivel sem lesz kevesebb, mint tavaly. Az már más kérdés, hogy ez az infláció tudatában mire elegendő? A támogatás egy részét továbbra is devizában adjuk, amit többek között beszerzésre, utazásra, szállásokra, nevezési- és napidíjakra használhatnak fel a szövetségek. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy az állami költségvetés a sportra egyáltalán nem ad valutát, viszont az általunk kitermelt deviza 75 százalékát megtarthatjuk. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|