 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar emigráció életrajza - sajtótájékoztató
|
1990. február 8., csütörtök - Itthon jobbára ismeretlen
tényeket, történéseket, összefüggéseket tár fel Borbándi Gyula A
magyar emigráció életrajza 1945-1985 című munkája, amely - az
1985-ös berni kiadás után - az Európa Könyvkiadó gondozásában
magyarul most jelent meg. A szakembereknek, laikusoknak egyaránt
izgalmas munkát a negyven éve külföldön élő szerző mutatta be a
sajtó munkatársainak csütörtökön, a PEN Klubban.
A meghatottságát nem titkoló író - hiszen, mint mondotta, a
magyar sajtóval nem egészen baráti volt a kapcsolata az elmúlt négy
évtizedben - a könyv keletkezéséről szólt. Mint a Látóhatár című
emigráns folyóirat alapítója (1950), majd szerkesztője, valamint az
Új Látóhatár felelős szerkesztője eltette azokat leveleket,
iratokat, dokumentumokat - akkor még nem a könyvírás szándékával -,
amelyek a szerkesztőségbe, hozzá érkeztek a magyar emigránsoktól. A
70-es évek közepén tudatosult benne az összefoglalás szükségessége:
elmondani, mi és hogyan történt a hazát vesztett vagy szülőföldet
elhagyni kényszerült magyarokkal, mit, miért tettek, milyen
elképzelések és érdekek irányították cselekedeteiket.
A kötet öt fordulópont - 1945, 1947, 1956, 1963, 1975 - köré
rendezve rajzolja meg a nyugati magyar emigráció életét. Az első
fejezet - Negyvenöt címmel - a világháború utáni első, jobb- és
szélsőjobboldali emigráns hullámot mutatja be. A következő részben
azokkal a vezető személyiségekkel, politkusokkal találkozhatunk,
akiknek a kommunista diktatúra elől az utolsó pillanatban még
sikerült elmenekülniük. Az Ötvenhat című fejezetből az úgynevezett
harmadik menekülő hullám okozta mélyreható változások, belső
átrendeződések képe bontakozik ki. A befejező részek pedig a
konszolidációs korszak hazai viszonyaival és a Helsinki utáni
világpolitikai folyamatokkal szoros összefüggggésben mutatják be az
emigrációs lét módosulásait, további tagozódását.
Borbándi Gyula a sajtóbeszélgetésen kifejtette: amennyiben a
kötetet most fejezné be, a végső rész az eseménydús 1988-89-es
évekkel foglalkozna.
A szerzővel az érdeklődők február 9-én találkozhatnak a Kossuth
klubban. (MTI)
1990. február 8., csütörtök 15:03
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|