 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Szovjet csapatkivonás - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
Az APN szovjet sajtóügynökség kérdésére válaszolva Matvej
Burlakov elmondta, hogy a Magyarországról kivont csapatok személyi
állományának egy részét - a szolgálati idő letöltésétől függően -
leszerelik, a többiek pedig más-más alakulatoknál folytatják
szolgálatukat. A kivont harci technika egy részét megsemmisítik,
illetve a népgazdaságban hasznosítják. Több ujságíró - köztük a
Szabad Európa Rádió tudósítója - a Magyarországon maradó csapatok
létszámáról érdeklődött. A déli hadseregcsoport parancsnoka annyit
mondott, hogy a mostani kivonások a Magyarországon állomásozó
alakulatok létszámának mintegy negyedét, a harckocsiknak pedig
csaknem harmadát érintik. A teljes kivonás lehetőségeit firtató
kérdések kapcsán a szovjet és a magyar katonai vezetők emlékeztettek
a Szovjetuniónak arra a korábbi bejelentésére, miszerint az idegen
területeken állomásozó csapatainak kivonását tűzi ki célul 2000-re.
A mostani csökkentés is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió meglépte
az első lépést; ,,a labda a másik térfélen van,,.
A Magyar Rádió kérdése nyomán elhangzott, hogy a kivonások után
magyar kézbe kerülő létesítményekről - minden egyes épületről -
pontos műszaki felmérést készítenek, s ennek alapján határozzák meg
azok értékét. Az adatokat összegzik, majd a kormány elé terjesztik.
Minden gazdasági jellegű kérdésben a kormány hoz döntést.
A katonai jellegű tájékoztatókon eleddig szokatlan,
kombinációkon alapuló kérdést tett fel a Kapu című folyóirat
ujságírója. Arról érdeklődött: egy esetleges külföldi-,
konkrétabban: román - agresszió esetén a Magyarországon maradó
szovjet csapatok beavatkoznának-e a konfliktusba. Mórocz Lajos az
elméletieskedő kérdésre válaszolva katonai szempontból kizártnak
tartotta egy esetleges román támadás lehetőségét. Azt sem tartotta
elképzelhetőnek, hogy a szovjet csapatok beavatkoznának egy ilyen
jellegű konfliktusba. (MTI)
1989. április 21., péntek 18:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|