Rendszerváltás és az MTI

	Kék Szalag Bizottság (1. rész)
Baracs Dánes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1990. február 7. szerda (MTI-tud.) - Brüsszelben szerdán véget ért a magyar kormányváltás utáni időszak gazdasági programjának modellezésén dolgozó Nemzetközi Kék Szalag Bizottság második, három napos tanácskozás-sorozata. Ezen elsősorban az Európai Közösségek, illetve a hazánk és Lengyelország reformjait támogató 24 ország úgynevezett Phare-programjának szakértőivel vizsgálták azt a helyzetelemzést és megoldási javaslatot, amelyet a januárban az Egyesült Államokban rendezett első megbeszéléseken formáltak. A Kék Szalag Bizottság, mint ismeretes, nemzetközi kezdeményezés, amelyet Paul Marernek, az indianai egyetem professzorának szervezésében, többek között a Soros-alapítvány támogatásával (Soros György személyes részvételével) hoztak létre. Míg a hasonló jellegű Híd Bizottság - amelyben személy szerint több Kék Szalag-tag is közreműködött - a kormányváltásig hátralevő időszakra dolgozott ki, s már közzé is tett gazdasági tervet, illetve javaslatokat, a Kék Szalag Bizottság, mintegy átvéve a stafétabotot, a váltás időszakára igyekszik összefőggő, nemzetközileg egyeztetett, mércéül szolgáló csomagtervet kidolgozni, amely azonnali, közép- és hosszú távú perspektívát egyaránt szem előtt tart. Mint Dr. Szalkai István, a bizottság tagja, az MNB volt alelnöke, a Nemzetközi Bankárképző Központ tanára elmondta az MTI tudósítójának, a Kék Szalag Bizottságban magánemberként vettek részt a jelenlegi kormány különböző intézményeinek (Országos Tervhivatal, Országos Árhivatal), magyar kutatóintézeteknek vezetői, tagjai, különböző pártok szakértői, továbbá külföldi tudományos intézetek szaktekintélyei, üzletemberek, diplomaták, stb. Tervezetének kialakítása során a bizottságnak módja volt megismerkedni egyesült államokbeli és EGK-beli szakértők álláspontjával is. Így a nemzetközi reakciók figyelembe vételére ugyanúgy lehetőség nyílt, mint a hazai vélemények integrálására. Budapestre visszatérve a Kék Szalag Bizottság véglegesíteni kívánja javaslatait, felhasználva azt a tervezetet, amelyet külföldi tagjai készítettek, és azt, amelyet otthon dolgoztak ki. (folyt.) 1990. február 7., szerda 18:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kék Szalag Bizottság (2. rész)
A bizottság nyilvánosságra hozza elgondolásait, nemcsak a szakembereknek adja át az anyagot, hanem a nagyközönség, a közvélemény számára érthető, népszerű formában is közzé teszi. Az időpontról még nem döntöttek, a fő meggondolás az, hogy mikor gyakorolhatja a legnagyobb hatást egy ilyen, mércének számító dokumentum. A bizottság tagjai a jövendő kormány számára készítenek javaslatot, de természetesen tudják: illúzió lenne feltételezni, hogy az egyedül erre a dokumentumra támaszkodik majd. Többek között éppen ezért igen fontosnak tartják, hogy amikor nagy politikai bizonytalanság várható, amikor számos új pártnak nincsenek is még gazdasági szakértői, programjai, illetve a különböző programokat választási szempontok színezik, létezzen egy mércének, viszonyítási alapnak is tekinthető, összefüggő és nemzetközi tapasztalatokat, szakvéleményeket is figyelembe vevő koncepció. A Kék Szalag Bizottság alapvető megközelítése az, hogy bár a jelenlegi kormány sok tekintetben az általa szükségesnek tartott irányban halad, a választások után egyfajta ,,diszkontinuitásra,, , szakításra lesz szükség az eddigi gazdaságpolitikához képest, hogy a lakosság maga is érzékelhesse: tényleg új szakasz kezdődik - mert csak így lehet megnyerni támogatását a szükséges és áldozatokat is feltételező átalakításhoz. A terv központjában a piacosítás áll, az állam szerepének csökkentése a tulajdonban és az irányításban egyaránt, a magántulajdon szerepének radikális növelése, ezzel egyidőben a szociális háló kialakítása. A szakértők nagy figyelmet fordítottak arra, hogy miként biztosítható ilyen radikális változások közepette a stabilitás megőrzése. A külgazdasági koncepció lényege a reorientáció - a KGST-kapcsolatrendszerről egy új export-orientációra és a liberalizációra. Az Európai Közösségek szakértői a maguk részéről a konvertibilitás megteremtésének igényében foglaltak el radikálisabb álláspontot, egyébként az evolutív fejlődést tartották szükségesnek. A brüsszeli tanácskozás során öt bizottságban vizsgálták meg a szakértők a program különböző részeit, hat kérdéskört tekintettek át. +++ 1990. február 7., szerda 18:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »