Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló bizottsága (3. rész)
Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy, a kormány mellett egykor működő honvédelmi bizottság titkára, akinek beosztásánál fogva kellő rálátása volt a hadseregre, vezető kádereire, elmondta: a hadsereg költségvetésének felhasználásáról, fejlesztésének irányáról a párt választott szervei döntöttek. A politikai bizottság ötévente jóváhagyta a hadsereg költségvetését, létszámát. A pártszervek olyan kérdésekben is állást foglaltak, mint például a hátországvédelmi parancsnokság helyzete, illetve a Honvédelmi Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter saját döntési körébe tartoztak. A Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert azt az álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést ,,vigyenek,, a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki sem vitatja majd. Elmondása szerint többször felvetette elöljáróinak a hadsereg feletti állami ellenőrzés teljes hiányát. A honvédelmi bizottságnak túl sok beleszólása nem volt a dolgokba, nem utasíthatott és nem volt ellenőrző szerv. Észrevételeket természetesen tehetett, s az is előfordult, hogy - igaz, ezt közelebbről nem részletezte Trombitás Dezső - elmarasztalta a minisztert, mert a HM az előirányzottnál jóval nagyobb összegért építette újjá a hadsereg központi klubját s a Zalka Máté tisztiiskola épületét. A beruházások többsége egyébként ,,belefért,, az előirányzott keretbe, a túlköltekezést más beruházások terhére írták. A bizottság egykori titkárának nincs tudomása arról, hogy a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága a Magyar Néphadsereg szervezeti fejlesztésére tett ajánlásain kívül konkrét összegeket is előírt volna. Trombitás Dezső feltárta: 1965-66 táján jelezte Biszku Bélának, Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a miniszteri tárca vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá, hogy az évek során - megítélése szerint - mind önteltebb, szerénytelenebb, alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré vált. Előfordult az is, hogy segédtisztjét megverte. Czinegét hiába figyelmeztették, semmin sem változtatott. Ezért sem érthető, miért maradhatott 23 esztendeig e fontos funkcióban. Állítólag Kádár és Biszku védte, ám hogy valóban így volt-e, arra nem tudott pontos válasszal szolgálni. A következő meghallgatott, Beregi István ezredes, a HM területi-gazdálkodási főosztályának vezetője a hadsereg erdőgazdálkodásának részleteiről szólt. (folyt. köv.) 1990. február 6., kedd 17:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »